Túlórázni csak szabályosan

Egy férfi este telefonál és egy számítógép előtt ül.

A kilencedik, számítógép előtt eltöltött órában minden bizonnyal megfogalmazó-
dik a szorgalmas munkavállaló fejében a túlórával kapcsolatban néhány kérdés: 

Hogyan rendelkeznek a túlóráról a hatályos szabályok? Kifizeti-e a munkáltató a túlórát? Munkavállalóként mire vagyok kötelezhető?A munka törvénykönyve a köznyelven túlórának nevezett munkaidőn túli munkavégzést, rendkívüli munkaidőként szabályozza. A rendkívüli munkaidő a munkaidő-beosztástól eltérő időben teljesített munkavégzés. A rendkívüli munkaidőt elrendelheti a munkáltató is, ugyanakkor rendkívüli munkaidőnek minősül az is, ha a munkavállaló kifejezett munkáltatói utasítás hiányában, azonban a munkáltató érdekében végez munkát, a munkaidején túl.A túlórának azonban van egy határa. A munkaidőt meghaladó munkavégzés éves maximális mértéke nem haladhatja meg a 250 órát. Kollektív szerződés ezt a mértéket legfeljebb 300 órára emelheti.A rendkívüli munkavégzés visszaellenőrzése a jelenléti ívek és munkaidő nyilvántartások pontos ellenőrzésével lehetséges. A munka törvénykönyve szerint, a nyilvántartásokból megállapíthatónak kell lennie a teljesített rendes és rendkívüli munkaidőnek. Amennyiben a jelenléti ívek nem tartalmazzák a munka kezdetének és befejezésének időpontját, ezért a munkáltató tehető felelőssé, tekintettel arra, hogy a munkáltató által vezetett jelenléti ív ez esetben nem felel meg a jogszabályi előírásoknak, abból ugyanis nem derül ki a konkrét munkavégzés ideje. A jelenléti íveknek megfelelően történik ugyanis a munkabér elszámolása is.A bírói gyakorlat szerint, nem lehet mentesülni a rendkívüli munkavégzés megfizetése alól azon jogszabályellenes gyakorlattal, hogy a munkáltató felhívására vagy a kialakult gyakorlat alapján a munkavállalók nem vezetik a valóságnak megfelelően a jelenléti ívet, ugyanis azt több bizonyíték is alátámaszthatja (rendszerhasználat, tanúk).A munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan, illetve a munkaidőkereten felül végzett munka esetén a munkavállalót 50%-os bérpótlék illeti ugyanis meg. Kollektív szerződés vagy a felek megállapodása előírhatja, hogy a munkaidőn túl végzett munka ellenértékeként bérpótlék helyett szabadidő jár. Ez nem lehet kevesebb a végzett munka időtartamánál.A munkavállalóval szemben tehát nem általános elvárás a túlórázás, amennyiben viszonyt mégis kötelezi a munkáltató arra, hogy munkaidején felül többletmunkát teljesítsen, úgy az a törvényben meghatározott bérpótlék kifizetésével kell, hogy járjon.