Jogszabályi szinten semmi. A sebességhatárral kapcsolatos közigazgatási bírságokra alkalmazandó 410/2007. (XII. 29.) Korm. rendelet érintett rendelkezései nem változtak. Ugyanakkor a rendőrségi források megerősítették, hogy a gyakorlat valóban szigorúbban fogja kezelni a gyorshajtásokat. Mivel bírósági és hatósági gyakorlat alkalmazza a jogszabályokat az állampolgárokra, ezért a gyakorlat változása is komoly jelentőséggel bír az autósokra.
Mi volt az eddigi gyakorlat a sebességhatárokra?
A rendőrség korábbi gyakorlata szerint a sebességhatár betartásának ellenőrzésére szolgáló hitelesített mérőberendezések – azaz a traffipaxok – mérési hibahatárait figyelembe vette az ügyfél számára kedvezően. Ez a kiforrott gyakorlatban 100 km/órás sebességig 3 km/óra volt, míg 100 km/óra fölötti sebesség esetén 3%. Tehát, ha például a megengedett 50 km/óra sebesség helyett 53 km/órás sebességgel közlekedtünk, akkor nem követtünk el gyorshajtást még akkor sem, ha a rendőr a helyszínen ellenőrzött minket.
A gyakorlat logikája az volt, hogy a hatóságok által használt mérőműszerek sem tévedhetetlenek és ezeket nem szabad a forgalomban résztvevők terhére értékelni.
Mi változik?
Valójában nem az írott szabályok, hanem a fenti mérési hibahatárra vonatkozó gyakorlat változik meg. Azáltal, hogy a rendőrség nem fogja figyelembe venni a traffipax lehetséges pontatlanságát gyorshajtások esetén. Ezzel lényegében a hatályos jogszabályokat nem sértik meg, ugyanis nincs és nem is volt követelmény a mérési hibahatárok figyelembevételére. A mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény pedig kimondja, hogy a hitelesített mérőeszközt – az ellenkező bizonyításáig úgy kell tekinteni, hogy annak nincs a mérési eredményt befolyásoló hibája.
Mindezek alapján tehát el kell fogadni, hogy a traffipaxok hitelesen mérik a sebességhatár betartását. Ellenbizonyításra – elméletileg – van lehetőség, ugyanakkor ez rendkívül nehéz lesz a gyakorlatban. Azt bebizonyítani ugyanis szinte lehetetlen, hogy a hiteles traffipax által mutatott sebesség téves és ezért nem történt gyorshajtás.
Tekintsük át összefoglalóan a gyorshajtási szabályokat!
A fentiekben megtárgyaltuk a gyakorlat változásait, most összefoglaljuk a gyorshajtási szabályozás lényeges sarokpontjait.
A gyorshajtásokat leggyakrabban közigazgatási eljárások keretében szankcionálják, közigazgatási bírsággal sújtva a sebességhatárt túllépő sofőrt. Ez az eljárás az úgynevezett objektív felelősségre épül. Ez azt jelenti, hogy az üzembentartót bírságolják meg, függetlenül attól, ki követte el a gyorshajtást. A közigazgatási bírság mellett ugyanakkor szabálysértési következményei is vannak a gyorshajtásnak. Ez akkor fordul elő, ha a rendőr megállítja a sebességhatárt túllépő vezetőt. Ilyenkor ugyanis szabálysértési pontokat is kiszab. A szabálysértési eljárás a szubjektív felelősségre épül, ezért csak a sofőrrel szemben indítható.