Sajnos szinte minden emberrel előfordul egyszer élete során, hogy munkatársa többet akar tőle, a kevésbé szerencséseket pedig – elég megalázó módon – kényszeríthetik akár nemi kapcsolatra is. Mindezek miatt érdemes tudni a hazai szabályokat és a lehetőség szerinti megoldásokat.

Mielőtt még a férfiak hátradőlnének, jó tudniuk, hogy gyakorlatilag ugyanakkora esély van arra, hogy őket is zaklassák, mint a nőket. A különbség talán annyi, hogy a férfiak még kevésbé beszélnek erről, mint a gyengébbik nem. Éppen ezért a magyar szabályozásban (is) mindkét nem képviselője egyenlő jogokkal bír. A szexuális zaklatás az esélyegyenlőségi törvényben kapott helyet. A jogszabály szerint zaklatásnak minősül az az emberi méltóságot sértő, szexuális vagy egyéb természetű magatartás, amely az érintett személy megkülönböztetésre alkalmas tulajdonságával függ össze. Mindemellett a zaklatás célja vagy hatása valamely személlyel szemben megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy támadó környezet kialakítása.

A gyakorlatban mindez nagyon sokrétű lehet. A “klasszikus” zaklatás az, amikor szexuális viszony létesítése miatt tanúsítja az előbbi magatartásokat az elkövető. Amennyiben ez a cselekmény megfélemlítő, megalázó, megszégyenítő, esetleg ellenséges vagy támadó, akkor a zaklatás megvalósul. Természetesen nem történik zaklatás a másik fél udvarias közeledésével, de ha a visszautasított fél például ismétlődően és megfélemlítően folytatja az udvarlást, esetleg megalázó célzásokat tesz, akkor zaklatást követ el. További zaklatás lehet az is, amikor nem szexuális kapcsolat céljából, hanem például heccelésből kerül céltáblára valaki szexuális tulajdonsága miatt.

Az előbbi szabályok általánosságban minden élethelyzetben kötelező szabályok, amennyiben a zaklatás megvalósul, eljárást lehet kezdeményezni az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál, súlyosabb esetben pedig akár kártérítést is lehet követelni. A munkaviszonyban a hátrányos megkülönböztetés, és így a diszkrimináció is, sokkal szigorúbb megítélés alá esik, mint általában. A munkáltatónak ugyanis törvényi kötelezettsége az egyenlő bánásmód követelményeinek betartása, emellett felelős a munkatársak által a dolgozónak munkaviszonyával összefüggésben okozott kárért – amennyiben egyébként a kárt elháríthatta volna. A zaklatással az emberi méltóság sérül, egyes magatartások a zaklatott személy pszichéjében mély nyomokat hagynak, ellehetetlenítik munkahelyi társas kapcsolataikat. Mindezek olyan súlyos hatások, hogy a munkáltató mindezekért kártérítési felelősséggel tartozik. A munkavállalónak viszont a lehető leggyorsabban be kell jelentenie a másik fél magatartását, hogy lehetőséget biztosítson a munkáltatónak a helyzet orvoslására. Megítélésünk szerint, ha a zaklatás a munkáltatónál (a munkáltatói jogokat gyakorló személy előtt) köztudomású, illetve ha a zaklatást maga a munkáltatói jogok gyakorlója követi el, a bejelentés nem szükséges. Ha a zaklatás miatt a munkavállaló kárigénnyel lép fel, akkor azt a bíróság előtt követelheti. Emellett kérheti az Egyenlő Bánásmód Hatóság vizsgálatát is. Nagyon fontos körülmény, hogy nem a dolgozónak kell azt bizonyítania, hogy zaklatás történt, hanem a munkáltatónak azt, hogy nem történt meg.