Először is vegyük át az alapokat.
Vannak nem létező szerződések, semmis és megtámadható szerződések, és létezik az érvénytelenség kifejezés (amely nem szinonimája egyiknek sem).
Mikor beszélhetünk nem létező szerződésről?
A szerződésnek vannak olyan lényeges elemei, amely alapján meg tudjuk mondani, hogy ez egy szerződés. Mint ahogyan a madárnak is vannak olyan tulajdonságai, ami alapján madár, és ha ezekkel nem rendelkezik, már nem mondhatjuk rá, hogy madár. Pl. ha nincs csőre, tolla, többszáz kilós, barna szőrű, és brummogva rohan felénk, akkor nehéz madárnak nevezni.
Egy szerződésből legalább a szerződő feleknek, a szolgáltatásnak, ellenszolgáltatásnak ki kell derülnie, továbbá közös akaratnyilatkozatukat ki kell fejeznie, és persze ez még csak az alap. Tehát, ha egy szerződésből nem állapíthatóak meg a szerződő felek, vagy nem tartalmazza a szolgáltatásokat, akkor az létre sem tud jönni. Nem lesz tehát érvénytelen, hiszen létre sem jön. Ugyanígy nem jön létre szerződés, ha pl. a felek helyett arra nem jogosított személy írja alá, hiszen a szerződő fél akarata ki sem fejeződik. Vannak speciális szerződések, amikhez formakényszert ír elő a jogszabály, így szóban létrejöhet egy ingó adásvételi szerződés, de munkaszerződés, vagy ingatlan adásvétel már nem.
Vagyis nem beszélhetünk szerződésről (sem érvénytelen szerződésről) ha egy megállapodás olyan alapvető hiányosságokban szenved, ami alapján nem állapíthatóak meg a szerződés alapvető feltételei. Nem jött létre tehát a szerződés, ha a felek nem állapodtak meg annak lényeges kellékeiben, vagy ha a szerződés tartalma nem állapítható meg, a felek között valójában nincs megegyezés.
De akkor mi az érvénytelen szerződés?
Az érvénytelenség azt jelenti, hogy egy szerződés nem tudja kiváltani azokat joghatásokat, amelyeket vártak tőle. Érvénytelen szerződésre jogosultságot alapítani és a szerződés teljesítését követelni nem lehet. A legnagyobb különbség az érvénytelen, valamint a nem létező szerződés között, hogy az előbbihez fűződnek joghatások, míg az utóbbihoz viszont nem. Vagyis az érvénytelen szerződés alapján nyújtott szolgáltatásokkal a feleknek el kell számolniuk egymással.
De miben más a semmisség? Nos a semmisség egy kisebb halmaz. Semmisség azt jelenti, hogy egy szerződés a megkötésétől számítva érvénytelen. Vagyis amikor egy szerződés érvénytelensége megkötésére fennáll, és a feleknek az eredeti állapotot kell helyreállítaniuk, vagyis úgy kell intézni a dolgokat, mintha a felek közt nem jött volna létre a megállapodás. Vissza kell állítani a dolgokat a nullára, amit pedig nem lehet, azzal el kell számolni.
Lényeges szabály, hogy a szerződés semmisségét a bíróságnak eljárása során hivatalból észlelnie kell. Vagyis – ellentétben a megtámadhatósággal – a bíróságnak hivatalból észlelnie kell, hogy a szerződés, amely elé került semmis.
Léteznek olyan semmisségi okok, amelyek kifejezetten fogyasztó és vállalkozás közti szerződésekben számítanak csak semmisségi oknak. Ilyen például, hogy ha csak a vállalkozás jogosult elállni a szerződéstől, vagy ha csak a vállalkozástól függ, hogy teljesít-e egy feltételt vagy sem. Számtalan ilyen semmisségi ok van, kezdve a szerződés alapos ok nélküli egyoldalú módosításán át, a szerződés értelmezésének, vagy teljesítésének egyoldalú megállapításáig, a felmondás egyoldalú kizárásán át szinte minden olyan elemig, amelyben a felek a fogyasztó hátrányára térnek el a jogszabályoktól. Ezek tehát kizárólag fogyasztó és vállalkozás között, a fogyasztó érdekében tekinthetőek semmisségi oknak. Vagyis két vállalkozás, de akár két magánszemély is, olyan előnytelen feltételekkel állapodhat meg, amilyenekkel csak akar, de egy erőfölényben lévő vállalkozás a fogyasztóval szemben nem szabhat meg akármilyen feltételeket.
Megtámadhatóság
A megtámadható szerződés esetén van baj a szerződéssel, de mondjuk úgy, hogy nem akkora, hogy a bíróság hivatalból érzékelje azt. Ezesetben tehát az érvénytelenség feltétele az eredményes megtámadás. A megtámadható szerződés az eredményes megtámadás következtében megkötésének időpontjától érvénytelenné válik.
A megtámadási jog a szerződés megkötésétől számított egyéves határidőn belül a másik félhez intézett jognyilatkozattal vagy közvetlenül bíróság előtti érvényesítéssel gyakorolható. A szerződés megkötésétől számított egyéves határidőn belül fordulhat bírósághoz a fél, ha a szerződést a másik félhez intézett jognyilatkozattal támadta meg, és a megtámadás eredménytelen volt.
És akkor most tényleg érvénytelen a szerződés, ha egy pontja érvénytelen? Egyáltalán nem biztos. Létezik ugyanis részleges érvénytelenség is.
Ez azt jelenti, hogy ha az érvénytelenségi ok a szerződés meghatározott részét érinti, az érvénytelenség jogkövetkezményeit a szerződésnek erre a részére kell alkalmazni. Vagyis az a megállapodás (pl. egy kötbér vagy kamat kikötés) érvénytelen lesz, nem kell alkalmazni, de a szerződés többi eleme (szolgáltatás, ellenszolgáltatás, határidők) érvényben marad. A szerződés részbeni érvénytelensége esetén az egész szerződés akkor dől meg, ha feltehető, hogy a felek azt az érvénytelen rész nélkül nem kötötték volna meg.
Fogyasztói szerződés részbeni érvénytelenség esetén csak akkor dől meg, ha a szerződés az érvénytelen rész nélkül nem teljesíthető.
A szerződés többféle hibában szenvedhet, amely miatt semmis vagy megtámadható lehet. Ilyenek a szerződés alaki, akarati, vagy a célzott joghatás kiváltására irányuló hibái. Pl. nem mindegy hogy egy szerződésnek valamilyen alaki, formai hibája van (pl. rossz rajta a dátum) vagy akarati hibában szenved (pl. egyik fél tévedésben van). Az is előfordulhat, hogy olyan joghatásra irányul, amely problémás (pl. vállalkozási szerződést kötünk egy bérgyilkossal, hogy ölje meg a haragosunkat). A szerződés hibáit majd külön cikkben, részletesen tárgyaljuk.