Nyuszi ül a fűben, avagy állatvédelmi szabályok Húsvét kapcsán

Gyermekkorunkra visszagondolva, sokunknak a Húsvét ünnepéhez hozzátartozott a csibe, a kiskacsa, vagy a nyuszi is. Emlékszem, majd meg vesztem volna egy-egy nyusziért, és nem értettem gyerek fejjel, hogy a szüleim miért nem vettek nyuszit nekem Húsvétra.

Aztán felnőttem, és most a Húsvét apropója is eszembe jutatta, hogy az állatot csak és kizárólag felelősen, és gondoskodóan lehet tartani. Ezzel a cikkel szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy hazánkban is egyre szigorúbb szabályai vannak az állattartásnak, és inkább ne vigyünk haza nyuszit, csibét, vagy kiskacsát Húsvét alkalmából.

A hatályos magyar jogi szabályozás külön, és kiemelten rendelkezik az állatok védelméről, valamint büntetőjogilag is szabályozza azokat az eseteket, melyek az állatok kínzásával, tartásával kapcsolatosan merülnek fel. 

Alapvetően az állattartó (akkor is, ha csak ideiglenesen fogadja be a kisállatot) a jó gazda gondosságával köteles eljárni, és köteles az állat fajtájának és élettani szükségleteinek megfelelő feltételekről gondoskodni. Természetesen az állatnak tilos indokolatlan vagy elkerülhető fájdalmat, szenvedést vagy sérülést okozni, és az életét kioltani. Ez azt is jelenti, hogy többek között nem lehet kínozni, állatviadalra idomítani. Az állatkínzás igen tág fogalom, mely magában foglalja a nem megfelelő tartást, az állat elhanyagolását, de az esetet is, amikor az állatot valaki dobozban kiteszi, és szándékosan magára hagyja. 

Ez utóbbi a húsvéti állatok kapcsán igen gyakori, amikor is a megunt kisállatot – a felelőtlen állattartó – egyszerűen elereszti. 

Fontos, hogy a Fővárosi Állatkert is közzétette, hogy idén sem fogadja már be azokat a kisállatokat, amelyeket az ünnepet követően az ideiglenes állattartók meguntak. Az Állatkert ezzel szeretné megelőzni a felelőtlen gondolkodást, mely Húsvét előtt – a "hagyományok" jegyében – a kisállatok beszerzésére vonatkozik.