Ennek megfelelően a házastársak osztatlan közös tulajdona mindaz, amit a házassági életközösség ideje alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek, kivéve azt, ami valamelyik házastárs különvagyonához tartozik. Közös vagyon a különvagyonnak az a haszna is, amely a házassági életközösség fennállása alatt keletkezett, levonva ebből a vagyonkezelés és fenntartás költségeit.Mi tartozik a házastársak különvagyonához? 
a) a házasságkötéskor megvolt vagyontárgy,
b) a házasság fennállása alatt öröklés jogcímén szerzett vagy ajándékba kapott vagyontárgy,
c) a személyes használatra szolgáló és szokásos mértékű, illetőleg mennyiségű vagyontárgy,
d) a különvagyon értékén szerzett vagyontárgy.Milyen feltétellel kerülhet a különvagyonhoz tartozó vagyontárgy közös vagyonba? 
Tizenöt évi házassági együttélés után közös vagyonná válik az a különvagyonhoz tartozó tárgy, amely a mindennapi közös életvitelt szolgáló, valamint a szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgy helyébe lép. Amennyiben tehát a hozományba kapott bútor helyett újat vásárolunk, az már a közös vagyon részét képezi majd.Válás esetén hogyan kerül sor a közös vagyon megosztására? 
A legszerencsésebb eset az, ha a felek a vagyon megosztásában meg tudnak egymással egyezni, ez azonban nem minden esetben lehetséges. Amennyiben a felek nem tudnak megállapodni, abban az esetben a közös vagyon megosztásáról a bíróság határoz.Milyen arányban és hogyan kell megosztani a közös vagyont?
A családjogi törvény főszabályként kimondja: hogy az életközösség ideje alatt szerzett javak egyenlő arányban illetik meg a házastársakat. A javak felbecsülésekor a tárgyalás időpontjában meglévő értéket kell számítani, és nem a beszerzési árat. A bíróság az ingatlanok értékesítésére igazságügyi szakértőt rendel ki, aki a lakás piaci forgalmi értékét határozza meg. A bíróságnak gondoskodnia kell arról, hogy a vagyoni igények rendezésénél egyik házastárs se jusson méltánytalan vagyoni előnyhöz.A házastársak vagyonrészét a házassági életközösség megszűnésekor meglevő közös vagyonból lehetőleg természetben kell kiadni. Ugyancsak természetben kell kiadni a házassági életközösség megszűnésekor meglevő különvagyont is.Van-e lehetőség a törvényben foglaltaktól eltérően megállapodni a házastársak vagyonának sorsáról?
A házasulók a házasságkötés előtt, valamint a házastársak az egymás közötti vagyoni viszonyaikat – a házassági életközösség tartamára – szerződéssel rendezhetik, ezt nevezzük házassági vagyonjogi szerződésnek. A szerződésben a törvény fenti rendelkezéseitől eltérően határozhatják meg a házastársak, vagy a házasulók, hogy mely vagyon kerül a közös-, illetőleg a különvagyonba.Hogyan lehet házassági szerződést kötni? 
A házassági szerződés érvényességéhez annak közokiratba vagy jogi képviselő (ügyvéd) által ellenjegyzett magánokiratba foglalása szükséges.Dr. Bezzegh Edina