Magyarország új Alkotmánya

Az új Alaptörvényt a köztársasági elnök 2011. április 25. napján aláírta, mely a kihirdetését követően 2012. január 1-jével lép hatályba. Összefoglaltuk a legfontosabb változásokat.

Az új Alkotmányban az eddigitől eltérően rögzítésre került, hogy Magyarország hivatalos pénzneme a forint, a magzati élet a fogantatásától kezdve védelemben részesül, a házasság pedig férfi és nő önkéntes elhatározásán alapuló életközössége.

Rendkívüli állapot idején magyarországi lakóhellyel rendelkező, nagykorú, magyar állampolgárságú férfiak katonai szolgálatot teljesítenek. Ha a hadkötelezett lelkiismereti meggyőződésével a fegyveres szolgálat teljesítése összeegyeztethetetlen, fegyver nélküli szolgálatot kell teljesíteni.

Szándékos, erőszakos bűncselekmény elkövetése esetén lehetővé teszi az életfogytig tartó büntetés kiszabását és rögzíti az önvédelemhez való jogot, azaz mindenkinek joga van a személyét, illetve tulajdonát közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához.

Az új Alkotmány a bírákra is kiterjeszti az általános nyugdíjkorhatárt, és az eddigi 70 éves korhatár helyett jelenleg 62 éves korukig lehet őket foglalkoztatni.

Az eddig négy ombudsman helyett csak egy lesz jövő januártól, és ötévente kell önkormányzati választásokat tartani.

A változások az Alkotmánybíróság hatáskörét, működését is érintik. Ezek után konkrét jogi érdek nélkül az állampolgárok nem kérhetik jogszabályok felülvizsgálatát, ugyanakkor a valódi alkotmányjogi panasz bevezetésével a testület egyedi jogvitákban is dönthet majd. Újdonság, hogy utólagos normakontrollt csak a kormány, a parlamenti képviselők negyede és az alapvető jogok biztosa kérhet, a törvények előzetes vizsgálatát viszont a parlament is indítványozhatja.

Az Alkotmánybíróság a költségvetési és adókérdésekben korlátozott jogkörét akkor kapja vissza, ha az államadósság a GDP 50 százaléka alá csökken.

Az Alaptörvény szintén újdonságként rögzíti: minden nagykorú állampolgárnak (lakóhelyétől függetlenül) joga van ahhoz, hogy az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásán választó és választható legyen.

Természetesen a részletszabályokról az Alaptörvény nem rendelkezik, számos területen sarkalatos törvény bontja majd ki a rendelkezéseit. Az Alkotmány mintegy harminc kétharmados jogszabályt vetít előre.