Rendfenntartás – új jogszabályi keretek között

Egy bírói kalapács törvénykönyvek előtt.

2011. május 2-án az Országgyűlés a közterületek rendjének fenntartása érdekében több törvénymódosítást is elfogadott. Változik a Büntető törvénykönyv, a Szabálysértésekről szóló törvény és a teljesség kedvéért, ezek kiegészítéseként A polgárőrségről szóló törvény is.

A módosítás keretében a Büntető törvénykönyv lelkiismereti és vallásszabadság megsértéséről rendelkező szakaszának kiegészítése három évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni az olyan kihívóan közösségellenes magatartás tanúsítóját, amely alkalmas arra, hogy valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporthoz tartozó közösség tagjaiban riadalmat keltsen.A törvényjavaslat indokolása szerint elszaporodtak ugyanis azok a magatartások, amelyek ugyan nem érik el a közösség tagja elleni erőszak bűncselekményi tényállásában jelenleg szankcionált erőszak mértékét, azonban az egyes nemzeti, etnikai, faji, vallási csoportok tagjaiban jogos félelmet, riadalmat keltenek, ezzel etnikai feszültséget szítva.Beiktatja továbbá módosítás a Büntető törvénykönyv rendelkezései közé a közbiztonsági tevékenység jogellenes szervezése bűncselekmény törvényi tényállását.A módosítás bűncselekményé nyilvánítja a korábban szabálysértést megvalósító közbiztonság, közrend fenntartására irányuló, vagy annak látszatát keltő tevékenység jogosulatlan végzését. Eszerint aki olyan, a közbiztonság, közrend fenntartására irányuló, vagy annak látszatát keltő tevékenységet szervez, amely másokban riadalmat kelt, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.Ugyanígy büntetendő az is, aki a helyi polgárőr szervezet tagjának a polgárőrségről szóló törvényben meghatározott feladatai ellátását úgy szervezi meg, hogy a helyi polgárőr szervezet a polgárőrségről szóló törvényben meghatározott együttműködési kötelezettségét nem teljesíti.A polgárőrségről szóló törvény módosítása szerint a polgárőrség a tevékenységét csak egy a rendőrséggel kötött írásbeli együttműködési megállapodás alapján kezdheti meg, és végezheti. Köteles továbbá együttműködni a helyi önkormányzatokkal, az állami és önkormányzati szervekkel, a katasztrófavédelemmel, a Nemzeti Adó és Vámhivatal vámszervével, a környezet- és természetvédelmi szervekkel, a hivatásos önkormányzati és az önkéntes tűzoltóságokkal, a mezei – és természetvédelmi őrszolgálatokkal.A szigorítás indoka, hogy az ilyen jellegű tevékenység szervezése eléri a társadalomra veszélyesség olyan fokát, amely már büntető jogi védelmet igényel.Fenti – közbiztonság elleni – tevékenység jogosulatlan végzője (tehát nem szervezője!) szabálysértést valósít meg.A javaslat indokolása szerint az állam kizárólagos joga és lehetősége a rend helyreállítása. A jogállam nem engedheti meg magának, hogy a közbiztonság fenntartására vonatkozó állami monopóliumot civil szerveződések erre vonatkozó törvényi felhatalmazás hiányában mindenféle állami kontroll nélkül, a hivatalosság látszatát keltve szervezzék. E jelenségekkel szembeni határozott fellépés érdekében volt szükséges a fent említett jogszabályok módosítására.