Mi a kötbér és hogyan köthető ki?

Kötbér kikötése szerződésben történhet. Ez a jogintézmény elsődlegesen a szerződésesben vállalt kötelezettségek megerősítésére szolgál. Nagyon fontos, hogy a kötbér egy önkéntesen vállalt kötelezettség, mely a szerződéskötéskor a felek egybehangzó akaratával kerül a szerződés rendelkezései közé. Leggyakoribb előfordulása a vállalkozási szerződésekben figyelhető meg.

A Polgári Törvénykönyv értelmében a kötbér tehát egy olyan szerződésben kikötött pénzösszeg, amit a szerződő fél arra az esetre vállal megfizetni, ha olyan okból szegi meg a szerződést, amiért ő maga a felelős. Ebből következő módon a kötbér mindig valamilyen szerződéshez kapcsolódik. Egy másik köznyelvi megfogalmazás szerint a kötbér egy önkéntes alapon vállalt büntetés arra az esetre, ha a kötbér megfizetésé vállaló szerződő fél neki felróható okok miatt szegi meg a szerződés rendelkezéseit.

A kötbérfizetési kötelezettség akkor áll be, ha a szerződő fél neki felróható okból szerződésszegést követ el. Akkor követ el a szerződő fél szerződésszegést, ha a szerződés rendelkezései ellen vét, vagyis megszegi azt. Különböző szerződésszegésekhez különböző kötbértípusokat különböztetünk meg.

Kötbér típusok

Késedelmi kötbér: Arra az esetre, ha a szerződés rendelkezéseiben kikötésre került konkrét határidő, mely határidő esedékességekor (pl.: határidő lejártakor) nem történik teljesítés, akkor ezen esetre késedelmi kötbért köthető ki. Nagyon fontos eleme, hogy nem mentesíti a kötbérfizető felet a szerződéses rendelkezés (határidő) teljesítésétől. Gyakori példa erre, hogy az építési vállalkozó egy lakóház megépítésére vállal kötelezettséget egy vállalkozási szerződésben, de a kikötött határidőre nem készül el vele. A vállalkozási szerződésben késedelmi kötbér fizetési kötelezettség írható elő arra az esetre, ha a vállalkozó a vállalt határidőre nem készíti el a lakóházat használatbavételre képes állapotra.

Meghiúsulási kötbér: A kötbér ezen típusát szerződésben arra az esetre lehet kikötni, ha a meghatározott szolgáltatást a kötelezett szerződő fél nem teljesíti. Tehát, ha a szerződésben vállalt kötelezettséget nem teljesíti az erre köteles szerződő fél, akkor meghiúsulási kötbért lehet kikötni. Az előző késedelmi kötbérrel ellentétes módon meghiúsulási kötbér megfizetése esetén a szerződésszegő fél már nem kötelezett teljesíteni a szerződést, annak eredeti rendelkezései szerint. Tehát abban az esetben, ha meghiúsulás kötbért érvényesítünk, akkor ezt követően nem követelhető a másik féltől a meghiúsult szolgáltatás teljesítése.

Hibás teljesítés esetére kikötött kötbér: Ezen kötbér típus esetében a kötbért fizető szerződésszegő fél meghatározott pénzösszeg fizetését vállalja arra az esetre, ha a szerződésben vállalt kötelezettségét hibásan teljesíti. Akkor teljesít hibásan valaki, ha a szolgáltatása nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Gyakori példa erre, amikor az építőipari kivitelező (pl.: burkoló) a megrendelő fürdőszobáját oly módon burkolja le, hogy a kivitelezett munka komoly hibákat hordoz. Ebben az esetben a burkoló hibásan teljesítette a szerződésben vállalt kötelezettségét, vagyis szerződésszegést követett el. Ha a megrendelő és kivitelező szerződésükben hibás teljesítés esetére kötbérfizetést állapított meg, akkor a burkolónak a hibás teljesítés miatt fizetnie kell a megrendelőnek. Ezen kötbér típus is úgy működik, mint az előző meghiúsulási kötbér, vagyis amennyiben a megrendelő a hibás teljesítésből eredő kötbérigényét érvényesíti a vállalkozóval szemben, akkor a jogszabályban meghatározott szavatossági jogokat már nem érvényesítheti. Ez az gyakorlatban azt jelenti, hogy a megrendelőnek választani kell. A megrendelő vagy a kötbér megfizetését kéri a vállalkozótól, vagy azt, hogy a burkolást javítsa ki.

Kötbér jellemzői

Kötbér kikötés esetén a legfontosabb szabály, hogy érvényesen kizárólag írásban köthető ki. Akkor jár a kötbér, ha a szerződő felek ebben megállapodtak, illetve ezt a szerződésbe foglalták. A kötbér tehát ráutaló magatartással vagy szóban nem köthető ki. Az építőipari példánál maradva nagyon gyakori esett, hogy a felek szóban kötnek egyezséget, illetve szóban egyeznek meg a kötbér fizetésről. Sajnos ebben az esetben a kötbér szerződésszegés esetén nem lesz érvényesíthető. A kötbérről szóló szerződéses kikötésben szerepelnie kell a kötbér összegének vagy annak, hogy miként kell azt megállapítani. Az összeg több módon is meghatározható. A konkrét pénzösszeg megjelölésén túl, például százalékos mértékben is. A kötbért meghatározhatjuk egyösszegben, de állhat több részletből is, így függhet például az eltelt időtől. A késedelmi kötbért leggyakrabban a késedelmes időszakkal arányosan határozzák meg, például késedelmes naponként.

Legfontosabb jellemzője a kötbérnek, hogy átalány jellegű kártérítésként funkcionál. Ez azt jelenti, hogy a kötbérre jogosult akkor is követelheti a kikötött kötbért, ha a szerződésszegés miatt konkrét kárt nem érte őt. A jogosultnak nem kell bizonyítania, hogy kár érte, illetve annak összegszerűségét sem. A szerződésszegés puszta ténye megalapozza a kötbér fizetés kötelezettségét. Előfordulhat, hogy a szerződésszegés miatt a jogosultat a kötbérnél is nagyobb összegű kár éri. Ebben az esetben a kötbér összegét meghaladó kárát is érvényesítheti a kártérítés szabályai szerint. Amennyiben a kötelezett a szerződésben kikötött kötbér összegét eltúlzottnak tartja, kérheti a bíróságtól annak mérséklését.

A kötbér tehát egy átalány jellegű kártérítés, melyet a szerződő felek szerződéskötéskor köthetnek ki írásban egy esetleges szerződésszegés esetére. A kötbér jogintézménye fontos szerepet tölt be a szerződéses rendelkezések betartása vonatkozásában, hiszem rászoríthatja a feleket, hogy a megállapodás szerint teljesítsék kötelezettségüket.