Ki és milyen feltételekkel jogosult GYED-re?

Egy anyuka két keze közé fogja kisbabája kezét.

Előző cikkünkben a csecsemőgondozási díjra vonatkozó jogi szabályozást ismertettük. Jelen cikkben az időrendi sorrendben következő ellátásként igénybe vehető gyermekgondozási díjjal, vagy közismertebb nevén a GYED-del kapcsolatos jogszabályi környezetet mutatjuk be.

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény szerint gyermekgondozási díjra jogosult
–  a biztosított szülő, ha a gyermekgondozási díj igénylését megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt, azaz munkaviszonnyal rendelkezett
– a gyermeket szülő anya, ha a szülést – megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt,
– valamint a csecsemőgondozási díjra jogosult személy, ha a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt, és a gyermeket saját háztartásában neveli.

 A gyermekgondozási díj legkorábban a csecsemőgondozási díj, illetőleg az annak megfelelő időtartam lejártát követő naptól a gyermek 2. életévének betöltéséig jár. Ez az időtartam ikergyermekek esetén további egy évvel meghosszabbodik.

A GYED összegének megállapításánál a jogosultság kezdő napján fennálló munkaviszony alapján bevallott jövedelmet kell figyelembe venni. Ha a biztosított egyidejűleg fennálló több jogviszony alapján jogosult gyermekgondozási díjra, a jogviszonyonként megállapított díjak összegét egybe kell számítani. A GYED összege a naptári napi jövedelem 70%-a, de legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének a 70%-a lehet. Ez az összeg 2016.-ban bruttó 155.400 Ft.

 A gyermekgondozási díjra a szülő nő hallgatói jogviszonya alapján is jogosult lehet. Ez esetben a gyermekgondozási díj összege felsőfokú alapképzésben való részvétel esetén a minimálbér 70%-a, ami 2016-ban összesen 77.700 Ft. Mesterképzésen, valamint doktori képzésen való részvétel idején a garantált bérminimum 70%-a, ami 2016-ban 90.300 Ft.

A GYED-re vonatkozó kérelem a csecsemőgondozási díj igénylésével egyidejűleg is benyújtható a munkáltatónál. Álláskeresőként a várandós nő a kérelmet a lakóhelye szerint illetékes munkaügyi központnál, a GYED-re egyéni vállalkozóként, őstermelőként, valamint a hallgatói jogviszony alapján jogosult személy a lakóhelye szerint illetékes kormányhivatalnál nyújthatja be.

A kérelem benyújtásával egyidejűleg az igénylőnek az alábbi igazolásokat kell csatolnia:
– a gyermek születési anyakönyvi kivonatának másolatát,
– örökbefogadás esetén az arról szóló gyámhatósági határozatot,
– családbafogadó gyám esetén az arról szóló gyámhatósági határozatot,
– a biztosítási jogviszony megszűnését követően a Tb. kiskönyvet,
– valamint a jövedelemigazolás az egészségbiztosítási ellátás megállapításához elnevezésű nyomtatványt.

A gyermekgondozási díj folyósítási idejének törvényben meghatározott lejárata után a szülő gyermeke után gyermekgondozást segítő ellátásra, vagy közismertebb nevén a GYES-re lesz jogosult. Tekintettel arra, hogy a téma e cikk kereteit meghaladja, az erre vonatkozó szabályozás iránt érdeklődő olvasóinknak jelezzük, hogy a részleteket következő cikkünkben ismertetjük.