Néhol megdöbbentő és újszerű szabályokkal találkozhatunk, így nem árt ezeket a főbb rendelkezéseket nemcsak a kerékpárosokkal, hanem a gépjármű vezetőkkel is megismertetni. Elsődleges célunk így ezeket az újonnan módosult szabályokat bemutatni, és hozzájuk némi magyarázatot adni.

Több éve lehetnek a fővárosiak és vidékiek egyaránt tanúi annak, hogy mekkora mértékben nő azoknak a kerékpárosoknak száma, akik a kerékpárt közlekedési eszközként használják. Gondoljunk csak vissza azokra a biciklis felvonulásokra, melyek minden év áprilisában és szeptemberében kerülnek megrendezésre. Ezeknek a felvonulásoknak természetesen nem az a célja, hogy a városok közlekedését ellehetetlenítsék, hanem komoly üzenetet hordoznak magukban, még pedig azt, hogy egy fejlett, előrehaladott nagyvárosban a kerékpárok a közlekedési kultúra részét képező tényezők, nem beszélve arról, hogy környezetkímélő megoldást jelentenek a közlekedés szempontjából, azaz alternatívát a gépjárművekkel szemben. Ez indokolja azt is, hogy a kerékpárosokra külön KRESZ szabályok irányadóak, melyeket nemcsak a kerékpározóknak kell betartaniuk, hanem az autósoknak is.

A KRESZ szabályai szerint a kerékpár egyértelműen járműnek minősül, azaz a közúti közlekedés része, így használata során nemcsak a rá vonatkozó szabályokat kell betartani, hanem használatakor járművezetésre alkalmas állapotban kell lennie. A kerékpár fogalmát a KRESZ adja meg: eszerint "a kerékpár olyan, legalább kétkerekű jármű, amelyet emberi erő hajt, illetve, azt legfeljebb 300W teljesítményű motor hajt."

A kerékpár e rendelkezés alapján, a közúti közlekedés szempontjából járműnek minősül, és mint ilyen, ahhoz, hogy biciklivel a forgalomban részt vehessünk, kerékpárunknak bizonyos műszaki követelményeknek is meg kell felelnie. Ezeket a feltételeket – bár sokan nem gondolnák – szintén jogszabály határozza meg. Itt olyan követelmények jönnek szóba (megkímélve a kedves Olvasót a nyers és rideg jogszabályi rendelkezésektől, összefoglalom ezeket), mint a könnyen kezelhető kormányberendezés, vagy két, egymástól függetlenül működtethető fék, első (fehér színű) és hátsó (piros színű) lámpa, vörös színű hátsó- és küllőprizma, csengő. Ezek csak azok a minimum felszerelések, melyekkel a kerékpárunknak rendelkeznie kell, és szinte maguktól értendőek. Mielőtt a telet követően először vennénk elő biciklinket, feltétlenül javasolom, hogy azt egy szervizben alaposan átvizsgálják, a fékeket beállítsák, azaz elvégezzenek minden olyan szervizelést, mely ahhoz szükséges, hogy biztonságosan használhassuk járművünket.

Ezt követően nem árt áttekinteni azt, hogy melyek azok az evidens szabályok, amelyek a biciklisekre vonatkoznak. 2010. január 1. napjától a KRESZ rendelkezései a kerékpárokat érintő rendelkezések kapcsán jócskán módosultak. A KRESZ alapján, kerékpárral közlekedni alapvetően – amennyiben ezt a forgalmi és az útviszonyok lehetővé teszik – lakott területen kívül a főúton, illetve az erre kijelölt kerékpárutakon, illetve kerékpársávban lehet.

Az úttesten azonban sok veszélynek van kitéve a közlekedő (úgy, mint az útszéli kátyúk, csatornafedelek vagy az út mentén parkoló autóból kiszálló személyek, hogy csak a leggyakoribbakat említsem), mely miatt elsősorban azt javasolom, hogy nagy óvatossággal, de az útviszonyoknak megfelelően tartsuk meg a jobbra tartási kötelezettséget. Inkább legyünk jól láthatóak a forgalomban, inkább számoljanak velünk a gépjárművezetők, így ők is jobban tudnak a kerékpárosra figyelni.

Ami újdonság, az a jelenlegi szabályok alapján az, hogy a jobbra tartási kötelezettség a kerékpáros esetében már nem olyan szigorú, mint amilyen az a korábbi szabályozás alapján volt. Ugyanis jelenleg a KRESZ akként rendelkezik, hogy amennyiben a kerékpáros például főútvonalon közlekedik, akkor az úttest jobb széléhez húzódva kell közlekednie. Ez a szövegmódosítás így lehetővé teszi a kerékpáros számára azt, hogy a forgalmi viszonyoknak megfelelően válassza meg a jobbra tartást, rugalmasan alkalmazkodva a forgalmi szituációkhoz (pl. parkoló autók). Ez a módosítás azért különösen fontos, mivel a korábbi szabályozás megkövetelte a szorosan az úttest jobb széléhez igazodó jobbra tartási kötelezettséget.

A módosítás egyik vitatott pontja az egyirányú utcában történő közlekedés szabályaira vonatkozik. A KRESZ ebben a körben a következőképpen rendelkezik "ha az egyirányú forgalmi út jelzőtáblák alatt elhelyezett kiegészítő táblán autóbuszt és/vagy kerékpárt mutató ábra jelenik meg:
….. a kerékpáros által is igénybe vehető autóbusz forgalmi sávon – az autóbusz részére kijelölt közlekedési iránnyal megegyezően – a kerékpáros is a jelzőtáblán megjelölt iránnyal szemben közlekedhet."

Ez a rendelkezés arra kell, hogy késztesse az autóvezetőket, hogy amennyiben egyirányú utca felé haladnak, akkor fel kell arra készülniük, hogy megvan a lehetőség arra, hogy szemből egy kerékpáros hajtson ki. Ez egyben azt is feltételezi, hogy az utcából kihajtó kerékpárosnak lesz elsőbbsége. Azonban figyelem! Mivel a balesetek nyilvánvalóan a kerékpárosokra nézve hátrányosabbak (ugyanis szinte bizonyos egy gépjárművel való ütközés esetén a személyi sérülés), ezért célszerűbb a kerékpárosoknak óvatosan, megfontoltan közlekedniük. A szabályból azonban az is következik, hogy a gépjárművezetőknek is fel kell készülniük a módosított szabályok következtében, a korábbiakhoz képest új forgalmi viszonyokra. Így elkerülhetetlen a részükről is a fokozott óvatosság.

A KRESZ a fentieken felül lehetővé teszi azt, hogy a kerékpáros – az erre vonatkozó közúti jelzés alapján – az autóbusz forgalmi sávjában, vagy ahol ilyen nincs, akkor a leállósávon, vagy a kerékpár közlekedésre alkalmas útpadkán közlekedjen.

Ezzel a helyzettel természetesen önmagában nem is lenne semmi baj, ha a nagyvárosok megfelelő hosszúságú és kialakítású kerékpárutakkal lennének behálózva. Mivel ebben igen elmaradottak vagyunk Berlinhez vagy Amszterdamhoz képest, ezért külön kell figyelni arra, hogy biciklinkkel hol, milyen feltételekkel közlekedhetünk. Sajnos a gyakorlatlan kerékpáros – ha nincs kerékpárút és forgalomban nem mer részt venni – sokszor arra kényszerül, hogy járdán közlekedjen. A KRESZ szerint azonban járdán nem lehet kerékpározni. Ez alól kivételt képeznek a 12 év alatti gyermekek, valamint az a helyzet, amikor az úttest a kerékpáros közlekedésre alkalmatlan, illetve amikor a kerékpárral tilos az úttesten való közlekedés.

Végezetül jöjjenek azok a szabályok, melyek tilalmakat fogalmaznak meg. Ezek szerint tilos a kerékpárral lakott területen kívül a főútvonalról balra bekanyarodni vagy megfordulni, és a kerékpárútról a vele párhuzamos útra balra bekanyarodni. Tilos továbbá "a főútvonalon 12. életévét be nem töltött személynek kerékpározni, elengedett kormánnyal kerékpározni (bár ez igen népszerű, és látványos), a kerékpárhoz oldalkocsit, valamint – kerékpárutánfutót kivéve – egyéb vontatmányt kapcsolni, kerékpárt más járművel, illetőleg állattal vontatni, kerékpáron oldalra kinyúló, előre vagy hátra egy méternél hosszabban kinyúló, a vezetőt a vezetésben akadályozó vagy a személy- és vagyonbiztonságot egyébként veszélyeztető tárgyat szállítani, és végezetül kerékpárral állatot vezetni".

Egy a lényeg: bringára fel! Élvezzük ki a jó időt, legyen az az év bármely évszakában is, és használjunk kevesebb autót! Mindeközben azonban figyeljünk arra, hogy kerékpározás közben ne hozzuk magunkat olyan veszélyhelyzetbe, mely egy kis körültekintéssel elkerülhető. És kedves autósok! Figyeljünk oda a bringásokra sokkal jobban és vigyázzunk rájuk még inkább!