A képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló 50/1999. (XI.3.) EüM rendelet szabályozza a munkáltató kötelezettségeit és a munkavállaló jogait a felvetett kérdéssel összefüggésben.

A rendelet hatálya kiterjed minden olyan szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatott munkavállalóra, aki napi munkaidejéből legalább 4 órán keresztül rendszeresen képernyős eszközt használ. A munkáltató a képernyős munkahelyen történő munkavégzés egészségi és biztonsági feltételeinek rendszeres ellenőrzése alkalmával folyamatosan vizsgálja a látásromlást előidéző tényezőket, pszichés (mentális) megterhelést, továbbá a fizikai állapotromlást előidéző tényezőket.

A munkáltatónak kötelessége a munkafolyamatokat úgy megszervezni, hogy a folyamatos képernyő előtti munkavégzés óránként legalább tízperces szüneteket tartalmazzon. Továbbá a képernyő előtti tényleges munkavégzés összes ideje a napi hat órát ne haladja meg. Amennyiben a képernyő előtti munkavégzés óránként tíz percre történő megszakítása a munkavégzés céljára tekintettel más életét, testi épségét, valamint egyes vagyontárgyak biztonságát veszélyezteti, vagy az adott technológia miatt nem lehetséges, a munkáltató úgy szervezi meg a munkahelyen a napi munkavégzést, hogy a munkavállalót érő képernyő előtti megterhelés csökkentése érdekében a képernyős munkavégzést rendszeren időszakonként – a munka jellegéhez igazodóan a veszélyhelyzet kizárásával – szünetekkel szakítsák meg, vagy más tevékenységgel cseréljék fel. A munkavégzés megszakításának egyszeri időtartama ebben az esetben sem lehet kevesebb, mint tíz perc, és a képernyő előtti tényleges munkavégzés összes ideje nem haladhatja meg a napi munkaidő hetvenöt százalékát.

Mindezek értelmében a munkáltató köteles az üzemorvosnál kezdeményezni a munkavállaló szem- és látásvizsgálatának elvégzését a képernyős munkakörben történő foglalkoztatás megkezdése előtt.

Ezt követően kétévenként, továbbá akkor, ha a munkavállaló olyan látási panasza jelentkezik, amely a képernyős munkával hozható összefüggésbe. A munkavállaló köteles ezeken a vizsgálatokon részt venni.

Az üzemorvos tehát a munkavállalót szemészeti szakvizsgálatra utalhatja. Ha a szemészeti szakvizsgálat eredményeként indokolt, illetve a munkavállaló által használt szemüveg vagy kontaktlencse a képernyő előtti munkavégzéshez nem megfelelő, a munkáltató a munkavállalót ellátja a minimálisan szükséges, a képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveggel. A szemvizsgálat és a szemüveg költségei természetesen nem érvényesíthetők a munkavállalóval szemben. Fontos, hogy a munkáltató csak a minimálisan szükséges éleslátást biztosító szemüveg költségeit köteles megtéríteni. Így amennyiben ennél drágább keretet, lencsét választ a munkavállaló, a költségek megosztásáról egyeztetni szükséges a munkáltatóval!

Amennyiben a hivatkozott jogszabályban, és a fent részletezett kötelezettségeknek nem tesz eleget a munkáltató, a fővárosi és megyei kormányhivatal, mint munkavédelmi hatóság jogosult ellenőrzést lefolytatni a munkáltatónál.

Egyéb, különleges jogcímen igénybevehető költségtérítésekről más cikkeinkben is olvashat!