A közutak fenntartása és kezelése általában vagy az állam, vagy valamelyik önkormányzat feladatkörébe tartozik. Pontosan jogszabály határozza ezt meg és ad eligazítást erre vonatkozóan. Jellemzően az útkezelést az állam egy gazdasági társaságra bízza, úgynevezett koncessziós szerződés keretein belül. Ebben az esetben ennek a cégnek a feladata a kezelésébe tartozó közutak tisztítása, karbantartása, ellenőrzése, stb. Ha valamilyen gond van ezeken az utakon, akkor ennek a cégnek, illetve a fenntartónak a kötelezettsége, hogy intézkedjen, például az úthibát kijavítsa. Ha ezt a kötelezettségét az útkezelő megszegi, akkor az így okozott kárért helyt kell állnia. A bekövetkezett kárt ugyanakkor a károsultnak kell bizonyítania.

Pontosan mit kell bizonyítania a károsultnak?

Ha az érintett járművezető, egy adott útszakaszon kátyúba hajt és ebből eredően kára keletkezett, úgy sok mindent szükséges bizonyítania. Először is azt, hogy a kár milyen szakaszon, milyen kátyú, vagy úthiba által következett be. Ez megfelelő dokumentációval történhet meg, akár fotók készítésével, akár a rendőrség helyszínre hívásával és jegyzőkönyv felvételével. Javasolt ilyenkor – a lehetőségekhez képest – tanúk nyilatkozatainak a rögzítése is, már amennyiben volt olyan tanú, aki a történteket látta. A károsultnak ugyanakkor azt is igazolnia kell, hogy az autóban bekövetkezett sérülés, kizárólag az érintett úthiba miatt következett be és annak a költsége mekkora összeget tesz ki. Ez sok esetben – különösen peres eljárásban – szakértő bevonásával határozható meg.

A kárigényt egyúttal a lehető leghamarabb be kell jelenteni, igazolható módon az útkezelőjének és már az elején célszerű az igényt, az azt jogilag alátámasztó bizonyítékok megküldésével megalapozni.

Mire kell figyelni a helyszínen

Szinte érvényesíthetetlenné válik a kárigény akkor, ha a helyszínen és a káresemény megtörténtekor elmarad a bizonyítékok rögzítése. Az érintettek nem hívnak rendőrt a helyszínre, nem rögzítik az esetleges tanúk nyilatkozatait, nem készítenek fotókat a sérülésről, a kátyúról és a helyszínről. Ezáltal már az elején borítékolható a kárigény elutasítása. Ugyanakkor sokan azzal sincsenek tisztában, hogy önmagában az a tény, hogy az úton úthiba van és az kárt okozott a járműben, nem alapozza meg a károsulti igényt. Ugyanis a bírósági gyakorlat alapján, amennyiben bizonyítható, hogy közlekedési tábla megfelelően figyelmeztetett az úthibára és a sofőr ennek ellenére nem választott megfelelő sebességet, ezzel a kár bekövetkezésében közrehatott. Ez a kárigény elutasítását lehetővé teszi. Mint ahogy az is, ha valaki olyan szakaszon megy minden nap, ismerve a közlekedési viszonyokat, ahol pontosan ismeri az úthibákat, de éppen azokra az adott helyzetben nem figyelt.

A fentiekből kitűnhet, hogy egy ilyen igény érvényesítése is megfelelő körültekintést és bizonyítottságot követel meg. Ezért a káresemény helyszínén és idején célszerű a fentiek szerint eljárni.