A jogorvoslathoz való jog alkotmányos alapjai
Magyarország Alaptörvénye tartalmazza a jogorvoslathoz való alapvető jogot. Eszerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti.
Az alkotmánybírósági gyakorlat szerint a jogorvoslathoz való jog tartalmát tekintve azt jelenti, hogy az érdemi határozat felülvizsgálata érdekében legyen lehetőség más szervhez, vagy azonos szerv magasabb fórumához fordulni. A tisztességes eljáráshoz való jog mindezt kiegészítve rögzíti, hogy a bírósági útnak végső soron minden döntés esetén nyitva kell állni. Tehát jogunk van ahhoz, hogy független és pártatlan bíróság tárgyalja az ügyünket.
Jogorvoslatok az Általános Közigazgatási Rendtartásban (Ákr.)
A közigazgatási hatóság ügyekben és hatósági ellenőrzések során alapvetően az Ákr. rendelkezéseit, azaz a 2016. évi CL. törvényt kell alkalmazni. Jelen írásban az Ákr. jogorvoslati szabályait tárgyaljuk. Vannak bizonyos hatóság eljárások, amikre nem vonatkoznak ezek a szabályok, de az eljárások döntő többségére alkalmazni kell az Ákr. jogorvoslatait.
A jogszabály rögzíti, hogy a hatóság határozata – azaz érdemi döntése – ellen önálló jogorvoslatnak van helye. A végzések – azaz nem érdemi döntések – ellen csak bizonyos, meghatározott esetekben van jogorvoslat.
A törvény megkülönbözteti a kérelemre indult eljárásokban és a hivatalból indult eljárásokban alkalmazható jogorvoslatokat. A kérelemre induló eljárásokról tudni kell, hogy azok az ügyfél kérelmére indulnak. A hivatalból induló eljárásokat pedig a hatóság saját maga indítja meg kérelem hiányában is.
- Jogorvoslatok a kérelemre induló eljárásokban
- Közigazgatási per
- Fellebbezési eljárás
- Jogorvoslatok a hivatalból induló eljárásokban
- Döntés módosítása, vagy visszavonása saját hatáskörben
- Felügyeleti eljárás
- Ügyészi fellépés nyomán indult eljárás
A közigazgatási per
A közigazgatási per az általános jogorvoslat a közigazgatási hatóság határozataival szemben. Főszabályként ugyanis fellebbezéssel már nem lehet támadni a határozatokat, hanem rögtön a bírói áll rendelkezésre. Az eljárásra a Közigazgatási Perrendtartás szabályait kell alkalmazni. A perre alapvetően a közigazgatási kollégiummal rendelkező Törvényszékeknek van hatásköre. A keresetlevelet a döntés közlésétől számított 30 napon belül kell benyújtani az első fokon eljárt hatóságnál.
Nagyon fontos tudni, hogy a perindításnak nincs halasztó hatálya, azaz a határozat végrehajthatóságát ez nem befolyásolja. Úgynevezett azonnali jogvédelmet lehet kérni ugyanakkor bizonyos feltételek esetén. Ha az azonnali jogvédelemnek helyt ad a bíróság, akkor halasztó hatályt is elrendelhet.
A bíróság – amennyiben a keresetnek helyt ad – a döntést hatályon kívül helyezheti, megsemmisítheti, illetve szűk körben megváltoztathatja.
A fellebbezés
Ha törvény lehetőséget biztosít erre, akkor van lehetőség fellebbezni a hatóság döntését. Fontos, hogy ehhez kifejezett törvényi rendelkezés kell. Példának okáért önkormányzati szervek döntése ellen főszabályként van lehetőség a fellebbezésre.
A fellebbezést a másodfokú hatóság bírálja el. Például a polgármester határozata ellen benyújtott fellebbezést a képviselő testület. A fellebbezést a döntés közlésétől számított 15 napon belül lehet előterjeszteni a határozatot hozó hatóságnál. A fellebbezésnek halasztó hatálya van a döntés végrehajtására.
A másodfokú hatóság a döntést helybenhagyja, megsemmisíti, vagy megváltoztatja.
A döntés módosítása, vagy visszavonása saját hatáskörben
A hatóság saját döntését a közléstől számított egy éven belül legfeljebb egy ízben módosítja, vagy visszavonja, ha a döntés jogszabályt sért. Erre csak akkor van lehetőség, ha más szerv még nem bírálta el a döntést és a változtatás nem sért jóhiszeműen szerzett jogot.
Felügyeleti eljárás
A döntést meghozó hatóság felügyeleti szerve egy ízben megváltoztathatja, vagy megsemmisítheti a jogszabálysértő döntést és akár új eljárásra utasíthatja a hatóságot.
Ügyészi felhívás és fellépés
Az ügyész ellenőrzi a közigazgatási szervek törvényességét. Amennyiben jogszabálysértést érzékel, akkor felhívja a hatóságot annak orvoslására. Ha ez nem vezet eredményre, akkor közigazgatási pert indíthat.