Hogyan adjuk el a cégünket egy befektetőnek?

Miután a leggyakrabban kft-k és részvénytársaságok részéről merül fel az igény, hogy új tulajdonos útján gondoskodjanak új tőke bevonásáról, ezért a Napi Gazdaság annak nézett utána, hogy ezeknek a cégformákban milyen jogi formuláknak kell megfelelniük a tulajdonosoknak egy ilyen folyamat során.

Egy kft esetében, ha a társaság a tőkeemelés során külső vagyoni elemeket kíván bevonni, a taggyűlésnek döntenie kell arról, milyen arányban történjen meg a tőke felemelése és az új üzletrészek kialakítása – mondta érdeklődésünkre Vizi András, a D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt. jogtanácsosa. A főszabály jelenleg az, hogy a tagoknak elsőbbségi joguk van részt venni ebben a tőkeemelésben – kivéve, ha a társasági szerződésben, vagy a taggyűlésen a tagok ettől eltérő döntést hoztak -, ám ha a tagok a tőkeemelésben nem kívánnak részt venni, akkor a taggyűlés által kijelölt személyek kapják meg ezt a lehetőséget.

Mivel a társaságba kívülálló személyek fognak bekerülni, ezért az új tag belépésére társasági döntésre van szükség  – magyarázta Vizi, majd hozzátette, hogy az ilyen módon létrejött új törzsbetét nem lehet százezer forintnál kevesebb, és a törzsbetét összegének tízezerrel maradék nélkül oszthatónak lenni kell. Az új tagnak a pénzbeli vagyoni hozzájárulás befizetésekor az összeg ötven százalékát kell befizetnie és egy éven belül kell gondoskodnia a maradék összeg befizetéséről is. Ez már csak azért is fontos, mert ha ezzel az új tag késedelembe esik, akkor megszűnik a tagsági jogviszonya.

Keretes:

Nem csak pénzzel lehet beszállni az üzletbe

Amennyiben az új tag esetleg nem pénzbeli vagyoni hozzájárulással akar belépni, akkor számára meg kell határozni, hogy mikor kell az apportot átadnia. Kft esetében gyakori a vállalkozási tevékenység végzéséhez szükséges ingatlan vagy ingóság ily módon történő bevonása, ha az kívülálló személy tulajdona. Az ingóság vagy ingatlan alkalmasságáért az új tag felel, de a társaságnak is érdemes a lehetőségei szerint meggyőződnie arról, hogy a nemvagyoni hozzájárulás per, teher és igénymentes. Más társaságban fennálló üzletrész is apportálható, de ebben az esetben még körültekintőbben kell eljárni a valós érték megállapítása során.

Keretes vége

A kft-knél az üzletrész a társaság tagjaira szabadon átruházható, a tagok egymás közötti megállapodásokban és a társasági szerződésben is egymásnak elővásárlási jogot biztosíthatnak a többi taggal szemben – mondta a jogtanácsos. Abban az esetben, ha az üzletrészt valaki kívülálló személyre kívánja átruházni, akkor a társaság tagjait, magát a társaságot vagy a taggyűlés által kijelölt (kívülálló) személyt is elővásárlási jog illeti meg. Ez az elővásárlási jog csak azonban csak az adásvételi szerződésnél él és a társaságnak lehetősége van az elővásárlási jogot kizárására, vagy korlátozására is felhasználni – hívta fel a figyelmet Vizi. Ezért garanciális szabályként a hatályos rendelkezések szerint a társaság társasági szerződésében a kívülálló részére történő egyéb üzletrész-átruházást is a társaság beleegyezéséhez kötheti, vagy az átruházást korlátozhatja, illetve feltételhez köthetik. A korlátozásokat jól meg kell határozni és a társasági szerződés részévé kell tenni, a taggyűlésnek pedig ez alapján kell a konkrét döntését meghoznia. Nyilvánvaló, hogy ezeket a szabályokat az elővásárlási jog kijátszásának elkerülése érdekében vezették be, az elővásárlási jog ugyanis csak adásvételi szerződés esetében jöhet szóba, ezért nem tudja azt megakadályozni, hogy valamely tag fiktív szerződéssel elajándékozza üzletrészét, vagy elcserélje, esetleg másik társaságba apportálja – magyarázta Vizi András, majd hozzátette, hogy az előbbi szabályok miatt az ilyen ügyletek is kizárhatóak vagy korlátozhatóak, amivel érdemes élni.

Ha az üzletrész átruházásának kívülálló személy részére a társasági szerződés szerint nincs elvi akadálya, a jelenlegi tagok 15  – ha az elővásárlásra jogosult maga a társaság vagy az általa kijelölt (kívülálló) személy akkor 30 – napon belül nyilatkozhatnak arról, hogy elővásárlási jogukkal élni kívánnak e. A D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt. jogtanácsosa arra is felhívta a figyelmet, hogy az elővásárlási jog megsértésével kötött szerződés nem érvénytelen, hanem a sérelmet szenvedett felekkel szemben minősül hatálytalannak. Ez azt jelenti, hogy a szerződés a többiek felé létrejött ugyan, de a sérelmet szenvedett fél sikeres megtámadása esetén vele szemben nem, azaz így utólag is élhet az elővásárlási jogával. A sérelmet szenvedett jogosultnak (akit az elővásárlás megilletett volna) az adásvételi szerződés megkötésétől számított 1 éves jogvesztő határidőn belül lehet csak ilyen hatálytalanság megállapítása iránt pert indítania, a viszonylag rövid határidőt a forgalom biztonsága indokolja, azaz hogy ne álljon fenn sokáig a bizonytalan jogi helyzet. Az előbbiek szerint ha a perben a bíróság a jogsérelmet megállapítja, az ítélet alapján a szerződés az eladó és az elővásárlási jog jogosultja között jön létre.

Érvénytelenség esetében az adásvételi szerződés megszűntnek tekintendő, a jogviszonyt fel kell számolni és létrehozni az eredeti állapotot. Ilyen érvénytelenség lehet, például ha megtévesztéssel vettek rá valakit a szerződés megkötésére – mondta Vizi András.

Keretes:

Létezik a vételi (opciós) jog is

Eszerint a felek megállapodhatnak abban, hogy a jogosult egyoldalú nyilatkozatával az előre megállapított vételáron megvásárolhatja az üzletrészt. Ebben az esetben eltérő rendelkezések kivételével az elővásárlási jog szabályait kell alkalmazni, azaz például a tagok a vételi jogot alapító megállapodás feltételei szerint szerezhetnek tulajdont.