A cikk további részeiben körüljárjuk a személygépjárművek hibás teljesítésének fogalmát, az ebből eredő problémákat, valamint a vásárlók jogait és a gyártók, értékesítők felelősségét ezen a területen. Emellett bemutatjuk a szavatosság intézményét, és részletesen elemezzük annak tartalmát és hatályát az ilyen típusú járművek esetében.

Hazánkban rendkívül népszerű a használtautók adásvétele, ami viszont komoly odafigyelést igényel mind a használt autót értékesítő, mind a használtautót vásárló személyektől. A hivatkozott kockázat abból ered, hogy az adásvételi szerződés megkötésekor egy használt gépjármű állapota többé-kevésbé eltérhet egy új gépjárművétől.

Gyakori hibák és kockázatok használtautó vásárlásakor

Mindenekelőtt meg kell különböztetnünk használtautók vonatkozásában kétfajta hibát. Az egyik az úgy nevezett nyílt hiba, míg a másik a rejtett hiba.

Nyílt hiba

Főszabály szerint nyílt hiba alatt olyan hibákat kell érteni, amiket egy laikus egyszerű észlelés segítségével megállapíthat, felismerhet. Nem hivatkozhat arra egy vásárló, hogy nem ért az autókhoz, ha szabad szemmel látható, hogy a megvásárolt használtautó egyik lámpája vagy ablaka törött volt a vásárláskor.

Legtöbb esetben a Vevő kellő tájékoztatást kap az Eladótól azon hibákról, amelyek már a teljesítéskor is megvoltak a gépjárműben, vagy amelyekkel a későbbiekben számolnia kell a gépjármű állapotából adódóan. Általában az Eladó ezen hibákat az adásvételi szerződésbe is részletesen belefoglalja. Célszerű minden ilyen felismerhető, nyílt hibát rögzíteni az adásvételi szerződés erre fenntartott részében. Ilyen feljegyzés lehet például, hogy az Eladó külön felhívja a Vevő figyelmét arra, hogy egy gyakran használt, régi gépjárműről van szó és előfordulhat, hogy a későbbiekben az akkumulátorát ki kell majd cserélni.

Nyílt hiba esetén a Vevő a későbbiekben NEM hivatkozhat hibás teljesítésre. Ez azért van, mert a gépjármű hibáit az Eladótól kapott megfelelő tájékoztatásból adódóan a teljesítéskor már ismerte, a szerződésbe is bele lett foglalva, így az adásvételi szerződést e hibák tudatában kötötte meg.

Természetesen a való élet nem ennyire egyszerű, így könnyen előfordulhat, hogy a Vevő nem kap megfelelő minőségű és terjedelmű tájékoztatást az Eladótól. A gyakorlat elvár a Vevő részéről bizonyos fokú körültekintést az ilyek helyzetekben. Könnyen megtörténhet, hogy az adott gépjármű olyan hibában szenved, amelyet a Vevőnek az adásvételi szerződés aláírása előtt kellő körültekintés mellett fel kellett volna ismernie. A Vevőtől minden esetben elvárható a megfelelő körültekintés, akkor is, ha az Eladó őt részletesen tájékoztatja. A Vevő tehát utólagosan nem hivatkozhat hibás teljesítésre abban az esetben, ha a megvásárolt használtautó olyan hibában szenved, ami kellő, általában elvárható körültekintéssel felismert vagy fel kellett volna ismernie. Nagyon fontos, hogy a kellő körültekintés nem azt jelenti, hogy a Vevőnek speciális műszerekkel kell elejétől a végéig átvizsgálni az autót, hanem csupán az általában elvárható, laikusként felfedezhető hibákat kell tudnia kiszűrni.

Javasolt minden esetben használtautó vásárlása, illetve az adásvételi szerződés megkötése előtt alaposan átvizsgálni a járművet, mivel ebben az esetben is felfedezhetők olyan hibák, amik ismeretében nem, vagy más feltételekkel vásároljuk meg a használtautót.

Rejtett hiba

Az előbbiekben kifejtésre került, hogy használtautó vásárlás esetén a Vevő nem hivatkozhat hibás teljesítésre nyílt hiba esetén. A következő tisztázandó jogi fogalom a rejtett hiba fogalma. Rejtett hibáknak olyan hibákat lehet tekinteni, amelyek már a teljesítéskor is megvoltak, azonban nem voltak felismerhetőek.

Néhány példa rejtett hibára

Nem lehet a teljesség igényével felsorolni az összes lehetséges rejtett hibát, ezért a teljesség igénye nélkül felsorolunk néhányat a példa kedvéért:

• nem az elmondottaknak megfelelő műszaki állapot
• visszapörgetett kilométer-óraállás, vagy
• a hirdetésben felvázolt tulajdonságoktól eltérő paraméterek.

Mikor beszélhetünk hibás teljesítésről?

A hibás teljesítés fogalmát a Polgári Törvénykönyv határozza meg a 6:157. § (1) bekezdésében:

„A kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Nem teljesít hibásan a kötelezett, ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy a hibát a szerződéskötés időpontjában ismernie kellett.”

Ebből következik, hogy abban az esetben teljesít hibásan az Eladó, ha a használtautó az adásvétel (teljesítés) időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Fontos, hogy minden hibás teljesítést egyedileg kell vizsgálni. Használtautók rejtett hibája vonatkozásában az adásévtelit kell alapul venni. Fontos emellett az ügyletre irányadó jogszabályi héttérrendelkezések is.

A legtöbb autó adásvételi szerződés tartalmazza az eladás tárgyául szolgáló gépjármű jellemzőit (pl.: kor, felszereltség stb.), de ez nem kötelező tartalmi elem. A korábbiakban elmondottak szerint az Eladónak lehetősége van az adásvételi szerződésben rögzíteni az általa feltárt és adásvételi megkötése előtt felfedett hibákat, melyek szerződésben való rögzítése esetén később a Vevő nem fog tudni sikeresen hibás teljesítésre hivatkozni.

A Ptk. 6:123. § (1) bekezdése tartalmazza azokat a szempontokat, amelyeknek az eladott gépjárműnek meg kell felelnie teljesítés időpontjában, ezek a következők:

1. a) alkalmasnak kell lennie a jogosult által meghatározott célra, ha azt a jogosult a szerződéskötés előtt a kötelezett tudomására hozta;
2. b) alkalmasnak kell lennie azokra a célokra, amelyekre más, azonos rendeltetésű szolgáltatásokat rendszerint használnak;
3. c) rendelkeznie kell azzal a minőséggel, és nyújtania kell azt a teljesítményt, amely azonos rendeltetésű szolgáltatásoknál szokásos, és amelyet a jogosult elvárhat, figyelembe véve a kötelezettnek vagy – ha nem a kötelezett állítja elő a szolgáltatás tárgyát – a szolgáltatás előállítójának és ezek képviselőjének a szolgáltatás konkrét tulajdonságaira vonatkozó nyilvános kijelentését;
4. d) rendelkeznie kell a kötelezett által adott leírásban szereplő vagy az általa a jogosultnak mintaként bemutatott szolgáltatásra jellemző tulajdonságokkal; és
5. e) meg kell felelnie a jogszabályban meghatározott minőségi követelményeknek.

Összefoglalva akkor teljesít hibásan az eladó, ha az általa értékesített használtautó nem felel meg az adásvételi szerződésben vagy jogszabályban foglalt minőségi követelményeknek, továbbá akkor, ha a gépjármű valamilyen rejtett hibában (olyan hiba, amely a teljesítéskor már megvolt, de a Vevő kellő körültekintés mellett sem tudta felismerni, illetve erről az Eladó sem tájékoztatta) szenved.

Mikor nem beszélhetünk hibás teljesítésről

A csalódott Vevők szinte minden esetben hibás teljesítésre és szavatosság érvényesítésére kívánnak hivatkozni, ha használtautójuk rövid idővel a vásárlást követően meghibásodik. Fontosnak tartjuk egyeztetni, hogy pontosan melyek azok az esetek, amikor nem teljesít hibásan a használtautót értékesítő Eladó.

Néhány példa a nem hibás teljesítésre:

• ha az eladott gépjármű megfelel a szerződésben vagy jogszabályban foglalt minőségi követelményeknek, vagy
• ha a Vevő a hibát a teljesítés időpontjában ismerte (például: az Eladótól erről kellő tájékoztatást kapott, vagy a szerződésbe részletesen bele lett foglalva), vagy
• a Vevőnek a hibákat kellő körültekintés alapján (például: megtekinti a járművet) fel kellett volna ismernie.

Mi a teendő hibás teljesítés esetén?

Öt fajta jogorvoslati lehetőséget biztosítanak a hatályos jogszabályok hibás teljesítés esetén. Ezek a következők.

1. kellékszavatosság,
2. jótállás,
3. termékszavatosság,
4. kártérítési igény, valamint
5. jogszavatosság.

Nézzük meg ezek közül a leggyakoribb magyarázatot igénylő eseteket.

Kellékszavatoság

Első jogorvoslati eszközként említjük a kellékszavatosságot, mivel a tapasztalatok szerint ez a leggyakoribb eszköz hibás teljesítések esetén. A kellékszavatossági jog a Vevőt akkor is megilleti, ha az Eladó a hibáról nem tehet.

Kellékszavatosságra való hivatkozással nyílhatnak meg a kellékszavatossági jogok. Ezek a következők:

• kijavítás,
• kicserélés,
• árleszállítás,
• a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy más szakemberrel kijavíttathatja,
• elállás a szerződéstől

A Vevő akkor állhat el szerződéstől, ha az Eladó a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, e kötelezettségének nem tud eleget tenni, vagy ha a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke már megszűnt.

Ebben az esetben a Vevőnek kell bizonyítania azt, hogy a hiba már a teljesítéskor megvolt. A Vevő kellékszavatossági igénye a teljesítéstől számítva 1 év alatt évül el (fogyasztók esetében az elévülési idő: 2 év).

Ha a Vevő kijavítást kér, akkor az elévülési időbe nem számít bele a kijavítási időnek azon része, amely alatt a jogosult a dolgot nem tudja rendeltetésszerűen használni. Ezenfelül a gépjárműnek a kicseréléssel vagy kijavítással érintett részére a kellékszavatossági igény elévülése újból kezdődik.

Jótállás

Jótállást használtautó értékesítés vonatkozásában a törvény nem állapít meg, így csak abban az esetben beszélhetünk róla, ha az Eladó az adásvételkor önkéntesen jótállást vállal. Amennyiben az Eladó jótállást vállal, akkor a jótállásra vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint köteles helyt állni a hibás teljesítésért. a jótállási időn belül mégis valamilyen hiba jelentkezne, akkor a Vevőnek nem kell bebizonyítania, hogy a hiba oka a gépjárműben már a teljesítéskor meg volt. A bizonyítási teher a jótállásnál fordított, a jótállást vállaló, vagyis az Eladó bizonyítja, hogy a hiba oka a Vevőnél a teljesítés után keletkezett. A jótállási igény a jótállási határidőben érvényesíthető.

Használtautó kereskedőtől való vásárlás – törvényi eltérések

Részben más szabályok vonatkoznak a használtautó adásvételére abban az esetben, ha az értékesítő Eladó üzleti vagy szakmai tevékenységének gyakorlása keretében jár el. Ebből adódóan a gépjármű Vevője az autókereskedéssel szemben fogyasztónak minősül (feltéve, ha az adott adásvételi szerződést üzleti vagy szakmai tevékenységén kívüli célra köti), így megilletik a fogyasztók védelmét szolgáló, speciális rendelkezések is. Ebben az esetben a Polgári Törvénykönyv 6:158 § lép életbe, mely szerint:

„Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül a fogyasztó által felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen.”

Nagyon fontos tulajdonsága ennek a felállított törvényi vélelemnek, hogy megdönthető élelemről beszélünk, vagyis az autókereskedő kimentheti magát, ha bizonyítja, hogy a hiba a teljesítést követően keletkezett.