A Társasházakról szóló törvény kimondja, hogy hatnál több lakás esetén kötelező megalkotni a szervezeti-működési szabályzatot, amelynek egyik kardinális eleme a házirend. Ebben kerülnek szabályozásra például a külön tulajdonon belüli építési-szerelési munkálatok. A legtöbb esetben ugyanis éjjel, illetve hétvégén, adott esetben bizonyos napszakokban nagyobb zajhatással járó tevékenységek nem végezhetők. Lényeges kérdés a zajjal járó egyéb munkálatok végzésének a korlátozása is. Hiszen a cél a lakhatás nyugalmának a megőrzése, a békés együttélés alapjainak meghatározása.
Amire ügyelni kell, hogy a szabályok nem állhatnak ellentétben az építésre, valamint a zajszint határértékére a lakóépület tekintetében irányadó külön jogszabályok rendelkezéseivel.
A házirend kiterjed a közös tulajdonban álló területek, helyiségek használatának szabályaira is. Így az adott társasház jellemzőihez képest előírható, hogy például a közös területekről a tulajdonostárs saját maga köteles az általa okozott szennyezést eltávolítani, a közös területeken, mint például a közös tároló-helyiségekben, garázsterületen pedig tűzveszélyes anyagot tárolni tilos. Szintén szabályozható az állattartás rendje-módja is.
Ahogyan az idő előrehaladtával változnak a lakók, esetleg a közös használatban álló helyiségek, úgy válhat elavulttá egy-egy házirendi pont is.
Jó hír, hogy az SZMSZ módosítására bármikor van lehetőség. Módosító javaslatot pedig a tulajdoni hányad 1/10 részével rendelkező tulajdonostársak is tehetnek. Ekkor a közös képviselő köteles 60 napon belül közgyűlést összehívni e témakörben. A szavazásnál pedig az összes tulajdoni hányad szerinti több mint 50%-os szavazat-arány elegendő. Lényeges, hogy az SZMSZ-tervezetet a tulajdonostársak 15 nappal korábban megkapják írásban, így kellő alapossággal át tudják azt tekinteni.
Akkor sincs minden veszve, ha nem az általunk sulykolt megoldást választotta a többség. Ugyanis a sérelmesnek vélt határozat meghozatalától számított 60 napon belül, tulajdonostársként, kérhetjük a bíróságtól, hogy állapítsa meg a határozat érvénytelenségét.
Összefoglalva tehát, ha azt észleljük, hogy valamelyik házirendi pont már nem a lakók érdekeit, nyugalmát szolgálja, azt bátran vessük fel a tulajdonostársak körében, ugyanis a közgyűlés összehívásához elegendő az 1/10-es arány. Álláspontunkat pedig támasszuk alá olyan érvekkel, ami más számára is előnyös lehet. Ha pedig a kezdeményezésünk ellenére sérelmes határozat születik, azzal forduljunk a bírósághoz, szem előtt tartva a fent megjelölt határidőt.