Az előkészítő eljárás lényegét tekintve egy vizsgálódás avégett, hogy a bűncselekmény gyanúja fennáll-e. Ezen egyszerű meghatározás alapján megállapítható, hogy az előkészítő eljárás teljes mértékben elkülönül a nyomozástól, nem a nyomozást készíti elő az eljárás, kizárólag a gyanú létét vizsgálja.
Az új eljárás nevesítésének jogalkotói célja a bűnüldözési célú titkos információgyűjtés integrációja a büntetőeljárásba. A gyakorlatban ez a cél akként jelenik meg, hogy már a nyomozás elrendelése előtt lehetőség van titkos információgyűjtésre a gyanú fennállásának megállapíthatósága érdekében.
Az előkészítő eljárás lefolytatásának két konjunktív feltétele van [ Be. 340. (2) bekezdése]:
- a rendelkezésre álló adatok a bűncselekmény gyanújának megállapítására nem
elegendőek és
- megalapozottan feltehető, hogy az előkészítő eljárás lefolytatása alapján el lehet dönteni, hogy a bűncselekmény gyanúja fennáll-e
A lefolytatott előkészítő eljárás alapján az azt lefolytató hatóság (ügyészség, nyomozó hatóság, rendőrség egyes szervei) gyanú megléte megállapításának hiányában az eljárás megszüntetéséről, míg a fennálló gyanú megállapítása esetén a nyomozás elrendeléséről rendelkezik.
Az előkészítő eljárás eszközei a teljesség igénye nélkül az információgyűjtés, adatellenőrzés, a rejtett figyelés, a fizetési műveletek megfigyelése, az álvásárlás, fedett nyomozó bevonása, titkos kutatás, küldemény titkos megismerése és a lehallgatás.
Az előkészítő eljárás lefolytatásának általános határideje 6 hónap, azonban a törvényben meghatározott egyes esetekben 9 hónap.
Az eljárásra két garanciális szabály vonatkozik:
- gyanú esetén haladéktalanul el kell rendelni a nyomozást
- megszüntetés esetén a beszerzett adatok büntetőeljárásban bizonyítékként nem használhatóak fel.
Összegezve a fentieket megállapítható, hogy gyanú hiányában az eljáró hatóságnak lehetősége van ügyészi kontroll mellett előzetes vizsgálatot folytatni, hogy megalapozottan dönthessen a nyomozás elrendeléséről vagy az eljárás megszüntetéséről.