Amennyiben szállodában tartózkodunk, a Polgári Törvénykönyv rendelkezései egyértelmű szabályokat adnak a problémás szituációkra. A szállodai letétre irányadó előírások értelmében, a hotelek, panziók felelőssége azokban a dolgokban esett károkra terjed ki, amelyeket a vendég kifejezetten őrzés céljára kijelölt, erre rendelt helyen vagy a szobájában helyezett el, illetve olyan alkalmazott részére adott át, akit az átvételre jogosultnak tarthatott (például az értékmegőrzőben dolgozó munkatársnak). Lényeges, hogy amennyiben az ilyen dolgokban kár esik, a felelősség az összegszerűséget illetően limitált, az nem haladhatja meg a napi szobaár ötvenszeresét. A felelősség ezt meghaladó korlátozására vagy kizárására nincs lehetőség.

Lényeges ugyanakkor, hogy az értékpapírokért, készpénzért és egyéb értéktárgyakért (például ékszerekért) csak akkor áll fenn a szálloda felelőssége, ha azokat megőrzésre átvette, vagy kifejezetten megtagadta az átvételt. Az ilyen tárgyakban bekövetkezett károkért a felelősség korlátlan.

Némiképp eltérően alakulnak a felelősségi szabályok a fürdők, kávéházak, éttermek és színházak esetén, azzal, hogy a felelősség ilyen esetekben sem zárható ki. Egyfelől az ilyen dolgokban bekövetkezett károkért csak akkor áll fenn a felelősség, amennyiben azok olyan tárgyak, melyeket ezekbe az intézményekbe a látogatók rendszerint magukkal visznek. Kávézóban tartózkodás esetén ilyen lehet például akár a laptop. A törvény másik irányadó rendelkezése azt az esetkört fedi le, amikor az ilyen létesítményekben megfelelő hely áll rendelkezésre a látogatók számára dolgaik megőrzése céljából: ruhatár a színházban, értékmegőrző a fürdőben. Ilyen esetekben az intézmény az itt elhelyezett dolgokban esett károkért tartozik felelősséggel.

A fentiekkel ellentétes, figyelmeztető kiírások – “az értékmegőrzőben/ruhatárban elhelyezett tárgyakért felelősséget nem vállalunk” – nem tekinthetők irányadónak, tekintettel arra, hogy a hatályos jogszabályok értelmében a felelősség érvényesen nem zárható ki.