A rendőrségi bejelentés
Jogi szempontból a hozzátartozóknak sajnos nem sok lehetőségük van, hogyha családtagjuk holléte egyszer csak ismeretlenné válik számukra. A jog szemszögéből nézve ugyanis a családtagok kezében egyetlen eszköz van: bejelentik az eltűnés tényét a rendőrségen. A rendőrség ugyanis az az állami szerv, aki az ismeretlen helyen lévő személy körözését elrendelheti akkor, hogyha az illető eltűnt személynek minősül.
A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII törvény részletesen meghatározza azt, hogy kit kell eltűnt személynek tekinteni. Ezen szabályok értelmében például eltűntnek kell tekinteni az ismeretlen helyen lévő személyt, ha az illető cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, egészségi állapota, kora vagy más ok miatt képtelen magáról gondoskodni. Szintén eltűntnek kell tekinteni azt az ismeretlen helyen lévő személyt, akinek esetében életvitelére, személyi körülményeire, foglalkozására tekintettel az eltűnésére ésszerű magyarázat nem adható. De eltűntnek kell tekinteni azt is, aki ismeretlen helyen tartózkodik és az eltűnés természeti katasztrófával vagy öngyilkossággal van összefüggésben.
A bejelentés után
Amennyiben a hozzátartozók bejelentik az illető személy eltűnésének tényét a rendőrségen, úgy az eltűnt személy körözését azonnal el kell rendelnie a rendőrségnek. Ez után veszi kezdetét a rendőrség munkája, a nyomozás során a rendőrség megkísérli felderíteni az ismeretlen helyen lévő személy hollétét. Szerencsésebb esetben a rendőrségi nyomozás eredményre vezet, az eltűnt személy holléte ismertté válik, így kikerül a körözési nyilvántartási rendszerből. Sajnos azonban gyakran előfordul az is, hogy az eltűnt személy holléte nem állapítható meg. Ez utóbbi esetben a rendőrség 90 nap elteltével egy hivatalos határozatban is eltűntnek nyilvánítja az illetőt, de a körözési eljárás még nem zárul le. A rendőrség ugyanis a nyilvántartásban szereplő személyek vonatkozásában évente felül kell vizsgálnia, hogy kell-e valamilyen további intézkedést tenniük az ügyben. A nyilvántartások az adatok csak 90 év elteltével törlődnek, tehát 90 éven keresztül minden évben meg kell tartania a rendőrségnek a hivatalos felülvizsgálatot.
És mit tehetnek a hozzátartozók?
A hozzátartozók számára lelkileg rendkívül megterhelő élethelyzet az, hogyha családtagjuk holléte felől hosszabb időszakon keresztül nem rendelkeznek semmilyen információval. Ennek enyhítése és szerettük felkutatása érdekében sokan fogadnak magánnyomozót. Ez természetesen lehetőség a hozzátartozók számára, érdemes azonban körültekintőnek lenni az ilyen szolgáltatásokat kínáló magánszemélyekkel és cégekkel egyaránt. Ezen túlmenően pedig azt sem szabad elfelejteni, hogy egyetlen magánnyomozó sem tud arra garanciát vállalni, hogy tényleges információkat tud kideríteni az eltűnt személy hollétéről.
Az idő múlásával a lelki megterhelés ugyan nem lesz kevesebb, de az élet megy tovább, így egy idő után már gyakorlati problémák is felmerülnek az érintett személy eltűnésével kapcsolatosan. Gondoljunk csak arra, hogyha az eltűnt személynek van egy gépjárműve, amit ugyan a családtagok tudnak használni, de eladni nem tudják, hiszen ahhoz az eltűnt személy aláírása lenne szükséges. De szintén problémákat vethet fel, hogyha a családi ház van az illető nevén, de az eltűnt személy bankszámlájához sem feltétlenül van hozzáférésük a családtagoknak.
A gyakorlati nehézségekkel azonban öt éven belül bizonyosan szembe kell nézniük a hozzátartozóknak. A jelenleg hatályos jogszabályaink alapján ugyanis a hozzátartozóknak öt év elteltével van arra lehetőségük, hogy bíróság előtt kezdeményezzék az eltűnt személy holtnak nyilvánítását. Az eltűnt személyt a bíróság kérelemre holtnak nyilvánítja akkor, ha eltűnésétől öt év eltelt anélkül, hogy életben létére utaló bármilyen adat ismert volna. A holtnak nyilvánítást az eltűnt személy közeli hozzátartozója, az ügyész, a gyámhatóság és az kérheti, akinek az eltűnt holtnak nyilvánítása jogi érdekét érinti.
Az eljárás során a bíróság meghatározza az eltűnt személy halálának időpontját is. Ezt a bíróság a körülmények mérlegelésével teszi meg, ha pedig ez nem vezet eredményre, úgy a halál időpontjának az eltűnést követő hónap tizenötödik napját kell tekinteni.
Az eltűnt személy holtnak nyilvánítása után kerülhet sor a hagyatéki eljárás lefolytatására, amely után az örökösök rendelkezni tudnak az eltűnt, majd holtnak nyilvánított személy vagyonával.