A biztosításokkal együtt jár a biztosítóknak az az igyekezete, hogy érdekeltté tegye a kockázatközösség tagjait – az üzemben tartókat – a károkozás elkerülésében. Ezt támogatja a bonus-malus rendszer és a szabályokról szóló rendelet is. Ha az üzemben tartó az adott biztosítási időszakban kármentes marad, a biztosító ezt egy szinttel történő feljebb léptetéssel honorálja meg. Ha azonban az üzemben tartó gépjárművével okoznak kárt, két fokozatot rontva kedvezmény megvonásban (kvázi pótdíjazásban) részesül. A rendszer a biztosítási díj megállapításával áll összefüggésben: minél nagyobb „kockázat” egy gépjármű üzemben tartó a biztosító szemében, annál magasabb biztosítási díjat állapítanak meg nála, mivel nagyobb az esélye annak, hogy a kártörténete alapján ismételten kárt okoz.

A gépjárműhöz kötődik a bonus-malus besorolás?

Nem, a bonus-malus rendszerrel járó előnyök és hátrányok a szerződő üzemben tartó személyéhez fűződnek – függetlenül attól, hogy az üzemben tartó gépjárművét ki vezette az adott biztosítási időszakban.

Milyen gépjárművekre vonatkozik a bonus-malus rendszer?

A rendszer a személygépkocsi, motorkerékpár, autóbusz, tehergépkocsi, vontató és mezőgazdasági vontató gépjármű-kategóriák vonatkozásában értelmezendő az üzemben tartókra nézve. Személygépkocsi és motorkerékpár kategóriák esetén ugyanaz a besorolási skála mérvadó; autóbusz, tehergépkocsi, vontató és mezőgazdasági vontató esetén külön táblázat vonatkozik az A00 alap, a bonus és malus osztályokra.

Károkozás esetén elkerülhető, hogy ne kerüljek rosszabb besorolásba a biztosítónál?

Igen, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosító kiértesíti az üzemben tartót arról, hogy terhére kárkifizetést teljesített a károsultnak, egyben felajánlja, hogy a bonus-malus osztály megtartásához lehetősége van a „megelőlegezett” kárkifizetést megtéríteni a biztosítónak. Ebben az esetben a biztosítási díj sem változik a bonus-malus besorolással együtt.

Javasoljuk mindig mérlegelni az okozott kár nagyságát azzal, hogy mennyivel emelkedik a biztosítási díj az adott biztosítónál. Lehetőség van a szerződés évfordulója előtt felmondani a biztosítónál a kötelező felelősség-biztosítást, és átmenni egy másik biztosítóhoz, ahol elképzelhető, hogy a kárelőzmény ellenére olcsóbb lesz a biztosítási díj, és megéri váltani.

Ha átmegyek egy másik biztosítóhoz, tiszta lappal indulok?

Új kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás kötésnél a kárelőzményi igazolást – az elmúlt két évre visszamenően – figyelembe veszi a biztosító, a besorolást és a biztosítási díjat ezek alapján kalkulálja ki. Egy adott biztosítási időszakon belül a szerződés besorolása – a lenti esetkörök kivételével – nem változik főszabály szerint. A hozott bonus (és malus) besorolás megtartása attól függ, hogy milyen jogcímen szűnt meg az előző biztosítás (a rendszerbe újonnan belépő üzemben tartó szerződése automatikusan A00 osztályba kerül).

– ha ún. érdekmúlás miatt mondja fel a szerződést az üzemben tartó (vagy a biztosító), a korábbi bonus-malus szint lesz irányadó az új szerződésnél azonos kategóriájú gépjármű esetén. Legtipikusabb eset a meglévő gépjármű eladása és egy új, ugyanolyan típusú jármű megvétele.

– amennyiben eladja az üzemben tartó a személygépjárművet és helyette pl. egy kisteherautót vesz, az évek alatt kedvező szintre feltornászott bonus szint sajnos nem vihető át, A00-val fog indulni az új gépjármű kategóriára.

-ha díjnemfizetés miatt szűnik meg a szerződés, a korábbi besorolást szintén nem lehet „átvinni”. A bonus elvész és A00 osztályba kerül az üzemben tartó az új biztosítónál, a malus osztályba sorolás viszont érvényben marad.

– ha az üzemben tartó meglévő gépjármű mellé azonos kategóriába tartozó gépjárműre is szerződést köt, az új szerződést A00 osztályba kell sorolni. Azonban, ha a korábbi szerződés érdekmúlással megszűnik, a megszerzett magasabb besorolás két éven belül átvihető az újabb szerződésre.

Nem okoztam balesetet, mégis megemelték a biztosításom díját a következő évre. Ez jogszerű?

Igen, a bonus-malus besorolástól függetlenül a biztosító értékkövetés, indexálás jogcímen jogosult lehet egyoldalúan megemelni a biztosítási díjat. Ennek kereteit és mértékét a biztosítási szerződés tartalmazza. A biztosítási évforduló előtt kézhez vett tájékoztatás alapján nem kell feltétlenül arra gondolnia az üzemben tartónak, hogy a bonus-malus besorolás romlása nyomán emelkedik a következő biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási díj.

Honnan tudhatom meg az aktuális bonus-malus besorolási szintemet?

Magát a lekérdezést a saját gépjármű felelősség-biztosítónál lehet megtenni, aki adatkikéréssel fog fordulni a központi nyilvántartó rendszerhez. A kártörténeti adatokat tartalmazó rendszert a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) működteti. Ha egy üzemben tartó új gépjármű-felelősségbiztosítást köt, szintén a MABISZ kárnyilvántartását nézik meg – kötelezően – az adatok lekérdezése érdekében.

Új biztosítást kötöttem, de véletlenül elgépeltem egy adatot. Mire számíthatok?

Amennyiben az önhibát észreveszi az üzemben tartó, haladéktalanul keresse fel a biztosítót és tegyen egy nyilatkozatot erről. Szándékosan trükközni nem érdemes, mert a biztosító is ellenőrzi a központi nyilvántartó rendszert, és ha tudomást szerez valótlan adatokról, a szerződést automatikusan a legrosszabb, M04 osztályba fogja sorolni a jogszabály alapján.

Kölcsönadtam az autót és a sofőr kárt okozott. Ebben az esetben az ő besorolása romlik?

Sajnos nem, az üzemben tartó személyéhez kötődik valamennyi előny és hátrány a bonus-malus kapcsán. Minden jogviszonyról – így a gépjármű kölcsönbe adásról is – érdemes akárcsak egy rövid megállapodást írni, mert ezzel lehet bizonyítani, kinek a birtokában volt éppen a gépjármű a károkozáskor. Ez azért fontos, mert ha a károkozó sofőr nem fizetné ki az üzemben tartónak a biztosító által megállapított kárt (és ezzel összefüggésben a biztosítási díj következő évi emelkedését), a szerződéssel akár jogi úton kötelezhető a károk megtérítésére.

Amennyiben jogtalanul került el az üzemben tartótól a gépjármű (pl. ellopták), ennek igazolásával – rendőrségi jegyzőkönyv – nem kerülhet kedvezőtlenebb besorolásba károkozás esetén.