Munkaköri alkalmassági vizsgálat fogalma

A munkajogi szabályozás egyik alapelve, hogy a munkavállaló jogosult az egészséges és biztonságos munkavégzéshez. Ennek feltételrendszerét pedig a munkáltató köteles megteremteni. A 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet szabályozza a különböző foglakozás-egészségügyi vizsgálatokat. Az üzemorvosi vizsgálat alatt legtöbben a munkaköri alkalmassági vizsgálatot értik, ezért jelen írásban ezzel foglalkozom.

A munkaköri alkalmassági vizsgálat annak megállapítása, hogy egy meghatározott munkakörben és munkahelyen végzett tevékenység által okozott megterhelés a vizsgált személy számára milyen igénybevételt jelent és annak képes-e megfelelni. Tehát egyszerűen megfogalmazva, alkalmas-e a munkavállaló a munkaköre ellátására.

A munkaköri alkalmassági vizsgálat (üzemorvosi vizsgálat) típusai

Az üzemorvosi vizsgálat lehet előzetes, időszakos és soron kívüli.

• Előzetes munkaköri alkalmasság kötelező alapesetben a munkavégzést megelőzően. Tehát ha egy munkáltató alkalmazni kíván egy új belépő munkavállalót, akkor köteles előzetes üzemorvosi vizsgálatot elrendelni. Amíg pozitív eredmény nincs, addig a munkavállaló nem állhat munkába.
• Az időszakos vizsgálat lényege a munkaköri alkalmasság újbóli véleményezése. Erre a jogszabály nem tartalmaz általános jellegű rendelkezést, hanem eltérő sajátosságokkal rendelkező munkakörök és munkavállalók foglalkoztatására eltérő időszakokat ír elő. Példának okáért a 18 év alatti munkavállalóknak évente kell időszakos vizsgálatra menni.
• A soron kívüli alkalmassági vizsgálat rendkívül fontos, ugyanis a gyakorlatban számos jogvitás helyzetben felmerül. Soron kívüli alkalmassági vizsgálatot kell elrendelni, ha munkavállaló egészségi állapotában olyan változás következett be, ami feltehetően alkalmatlanná teszi az adott munkakör egészséget nem veszélyeztető és biztonságos ellátására. Emellett ennek a vizsgálatnak is vannak egyéb kötelező esetei, például 6 hónapot meghaladó táppénz esetén. Sajnos gyakori tapasztalat, hogy egyes munkáltatók erre a szabályra nem figyelnek és a munkavállaló egészségi állapotának romlása ellenére sem küldik el az üzemorvoshoz. Ennek súlyos jogkövetkezményei vannak a nyilvánvaló egészségügyi kockázatok mellett.

Ki végzi az üzemorvosi vizsgálatot?

Első fokon a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatás nyújtására jogosult orvos végzi. A szolgáltatás részleteit külön jogszabály rendezi, ennek alapján üzemorvos csak foglalkozás-orvostan szakorvos, vagy üzemorvostan szakorvosi szakképesítéssel rendelkező szakorvos lehet.

Nagyon fontos itt megjegyezni, hogy a munkaköri alkalmasság kérdése foglalkozás-egészségügyi kompetencia. Tehát sem a kezelő szakorvos, sem pedig a háziorvos leletei nem képesek eldönteni a munkaköri alkalmasságot. Ezért, ha a munkavállaló különböző orvosi vizsgálatok alapján úgy érzi, hogy nem képes a munkakörét ellátni, akkor célszerű haladéktalanul jeleznie a munkáltatójának. A munkáltató köteles lesz soron kívüli üzemorvosi vizsgálatot elrendelni.

Ugyanígy fontos megkülönböztetni az aktuális keresőképtelenség és a munkaköri alkalmasság fogalmát. Az aktuális keresőképtelen állapotot (azaz például egy megbetegedés miatti átmeneti munkaképtelenséget) a háziorvos jogosult megállapítani, ennek nincs köze a munkaköri alkalmassághoz.

Az elsőfokú üzemorvosi vizsgálat támadható, fellebbezési lehetőség van az orvosi vélemény kézhezvételtől számított 15 napon belül. A másodfokú vizsgálatot a területileg illetékes foglalkozás egészségügyi szakellátóhelyek végzik. A szakellátóhelyekről külön lista van, ami az alábbi linken elérhető. https://www.nnk.gov.hu/attachments/article/66/szakellato_helyek_20230405.pdf Fontos hangsúlyozni, hogy a munkaköri alkalmasság szakkérdést jelent, amit kétség esetén igazságügyi orvosszakértő szakvéleménye alapján lehet eldönteni.

Kinek a kötelezettsége az üzemorvosi vizsgálat megszervezése?

A munkáltatóé. Mivel a munkáltató kötelezettsége az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítása, ezért biztosítania kell munkavállalója számára a vizsgálatot. Természetesen a munkavállaló köteles a vizsgálaton megjelenni és együttműködni. Ellenkező esetben nem állhat munkába és ez akár munkáltatói azonnali hatályú felmondást eredményezhet. Amennyiben a munkáltató nem rendeli el az üzemorvosi vizsgálatot, az akár munkavállalói azonnali felmondáshoz is alapul szolgálhat. Ha pedig egészségügyi alkalmatlanság ellenére munkavégzésre utasítja a munkavállalót, az adott esetben sérelemdíjkövetelésre adhat okot.

Mik a következményei az esetleges munkaköri alkalmatlanságnak?

Amennyiben a vizsgálat eredményeként a munkavállaló nem alkalmas a betöltött munkakörre, akkor a munkáltató egy percet sem foglalkoztathatja tovább. Előfordul, hogy az orvos bizonyos korlátozásokkal ítéli alkalmasnak a munkavállalót, ebben az esetben ezeket a korlátozásokat a munkáltató köteles figyelembe venni. Az egészségügyi okokból alkalmatlan munkavállaló munkaviszonyát a munkáltató rendes felmondással megszüntetheti.