Az otthon elhagyásának oka lehet elemi csapás, egy hatalmas csőtörés, tartós áramszünet vagy a fűtési rendszer csődje. A hosszabb idejű távollét hátrányosan befolyásolja az érintettek életminőségét és jelentős kiadásokkal jár. Ebben a cikkben ahhoz kívánunk segítséget nyújtani, hogy milyen kompenzációt lehet igényelni ilyen esetben.
A bírói gyakorlat mára itthon is eljutott annak kimondásáig, hogy a magánlakás, az otthon sérthetetlensége olyan oltalomra érdemes személyiségi jog, amelynek a megsértése miatt kártérítést és sérelemdíjat (korábban nem vagyoni kártérítést) állapíthat meg a bíróság a sérelmet okozó fél terhére.
Kártérítést és sérelemdíjat abban az esetben lehet követelni, ha a sérelmet okozó fél részéről jogellenes és felróható magatartás vagy mulasztás valósul meg, tehát ha van olyan személy, aki gondos, jogszerű és körültekintő magatartásával elháríthatta volna a sérelmet vagy annak nagyobb részét. Távhőszolgáltatás kiesése, nem tervezett, napokig tartó áramszünet, szomszédos ingatlanról vagy közterületről származó csőtörés okozta épületkároknál szinte minden esetben van felelőse a problémának. Vis maior esetén, mint a villámkárok okozta tűz, vihar, földrengés okozta rongálódások csak akkor léphetünk fel a lakásbiztosítóval szemben többletköveteléssel, ha indokolatlanul és alaptalanul késlekedik a biztosítási összeg folyósításával, avagy a folyósított összeg nem elegendő a teljes helyreállításhoz.
A kártérítés körében az otthonul szolgáló lakásban vagy házban esett közvetlen kár (ilyen lehet pl. a falak, tető, födém károsodása), a lakásban található ingóságokban esett kár, a sérült vagy tönkrement épületgépészeti berendezések kárai, az ingóságok, gépek leszerelésének és elszállításának költsége, a lakásbérlet költsége, az ügyintézésre fordítandó idő ellenértékének (távolléti díj) megtérítése az, amit minden érintettnek át kell gondolnia.
A sérelemdíj körében az életminőség negatív változása, az események által kiváltott stressz, átmeneti vagy hosszabb ideig tartó pszichés kórkép, az ezekkel összefüggésben beállt következményi megbetegedések alapozzák meg az érintettek kompenzációs igényét. Ennek mértéke teljes egészében bírói mérlegelés eredménye. A mérlegelés során figyelembe kell venni az eset valamennyi körülményét, az eseményeknek az érintettre gyakorolt egyéni hatását, az érintett saját életvitele megváltozásának mértékét, időbeni elhúzódását, a pszichés megpróbáltatásokat. Nem mindegy, hogy pl. télvíz idején kell azonnal kiköltöznie egy családnak vagy nyáron. Ugyanígy eltérő megítélés alá esik, ha nagycsaládot érint a baj, mintha csak egy személyt.
A sérelemdíjat sajnos rendszerint „ki kell harcolni”, nem fizetik meg automatikusan, és a sérelmet okozó fél peren kívül rendszerint nem kívánja tudomásul venni az erre vonatkozó igényt. Érdemes azonban felvenni a kesztyűt, mert a sérelemdíj mértéke ugyan mérlegeléstől függ, de valamilyen ésszerű összegre biztosan lehet számítani.