Az ingatlan kiadás főbb kérdései

A tulajdonunkban álló lakást bérlőnek kiadni meglehetősen komoly döntés, és természetesen számos kockázatot is magában hordoz. Az alábbiakban néhány olyan kérdést tekintünk át, ami fejtörést okozhat a bérbeadók számára.

Kell-e a közjegyzői szerződés?

Az érvényességhez a hatályos jogszabály nem kívánja meg ezt az alakiságot. Ugyanakkor a bérbeadó érdekeit több tekintetben is szolgálhatja, hiszen az egyik leggyakoribb félelem, hogy a birtokvédelmet élvező bérlő nem fizet, de nem is hajlandó kiköltözni az ingatlanból. Amennyiben belefoglaljuk a szerződésbe, hogy a bérleti díj megfizetésének felszólítás elleni elmaradása esetén a bérlő köteles az ingatlant meghatározott napon belül elhagyni, és a megállapodást közjegyzői okiratba foglaljuk, egy igényérvényesítési lépést megtakarítunk. Ilyen esetekben ugyanis, ha a bérlő mégsem lenne hajlandó az ingatlant elhagyni, nem szükséges jogi eljárást kezdeményezni a lakás kiürítése iránt, a közjegyzői okirattal közvetlenül kérhető a végrehajtás.

Hozzájáruljak a bérlő bejelentkezéséhez az ingatlanba?

Sokan tartanak attól, hogy amennyiben a bérlő lakcímeként/tartózkodási helyeként bejelenti a bérlemény címét, az többletjogosultságokat nyújthat neki a tulajdonossal szemben. Ez szerencsére nincs így. A bejelentett lakcímhez egyes városokban vagy városrészeken például parkolási kedvezmény kapcsolódhat, ami a bérlők számára kétségtelenül előnyt jelent. Azonban az adott ingatlanra vonatkozóan többlet jogosultságot, így például tulajdoni igényt sem biztosít.

Mennyi kauciót kérhetek?

Amennyiben a bérbeadó igényt tart arra, hogy a szerződéses kötelezettségek biztosítékaként a bérlő meghatározott pénzösszeget adjon át neki, ennek mértéke a havi bérleti díj háromszorosát teheti ki. Az ennél magasabb összegű biztosítékot erre irányuló kérelem esetén a bíróság mérsékelheti! Tanácsos belefoglalni az albérleti szerződésbe, hogy a kaució pontosan mire fordítható a bérbeadó részéről (elmaradt bérleti díj és közüzemi tartozások, esetleges károkozás miatti költségek, kiadások).

Szükség lesz átadás-átvételi jegyzőkönyvre?

A későbbi vitás helyzetek megelőzése vagy könnyebb rendezése érdekében mindenképpen javasolt tételesen rögzíteni, hogy milyen ingóságokkal, felszereltséggel és állapotban vette bérbe az ingatlant a vevő. Bátran készítsünk ennek mellékleteként fényképfelvételeket az állítások alátámasztására!

Bejegyzés adatai

dr. Heinrich Renáta fényképe

Szerző: dr. Heinrich Renáta

jogi előadó

Diplomáját 2016-ban szerezte meg az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, majd rövid ügyvédjelölti pályafutás után októberben a D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt-nél helyezkedett el. Szívügye elsősorban a munka- és szociális jog, emellett érdeklődik a peren kívüli alternatív vitarendezés és a kommunikáció iránt is. Célja, hogy a jogi tudást közérthetően és életszerűen oszthassa meg másokkal, és minden relációban a gyengébb felet segíthesse.

Jogi problémája van?
Ilyen és hasonló esetekben is segít a D.A.S.

Kérjen
visszahívást!

A cikk utolsó frissítésének időpontja: ( 21 napja )

Előfordulhat, hogy a jogi háttér vagy a piaci helyzet megváltozása miatt a cikkben közölt információk már nem időszerűek. Az információk pontosságáért és hasznosságáért mindent megteszünk, de tartalmukért és felhasználásukért következményeiért felelősséget nem vállalunk.

Aktuális információkért vegye fel velünk a kapcsolatot!