A belügyminisztérium, az Országos Rendőrfőkapitányság (ORFK) és az ügyészség is többször foglalkozott már a szabályozás megalkotásának szükségességéről, cikkünk írásakor azonban ennek végrehajtása még nem következett be Magyarországon. Eseti jelleggel hallhatunk bírságolásokról amiatt, hogy a rendőr az e-rollert használó személyt szabálysértéssel vagy közigazgatási szabályszegéssel szembesítve vonja hatósági eljárás alá.

Bukósisak, két kerék, ülőhely…

Az egyes járműkategóriákat a KRESZ szabályozza, és azt is, hogy gyalogosként, kerékpárosként, motorkerékpárosként vagy rolleresként milyen magatartási szabályokat kell betartani a közlekedés során. Az e-roller azonban külön „jószág” lesz: több a hagyományos rollernél, mert beépített erőgép hajtja, másabb a KRESZ szerinti kerékpárfogalomnál, de a 300W motorteljesítményt sem haladhatja meg, mert akkor már segédmotoros kerékpárnak fog minősülni.

A 168/2013/EU rendeletben írtakat levezetve segédmotoros kerékpárnak tekinthető az e-roller, eltérő értelmezés is található viszont, amely szerint mivel nincs legalább egy ülőhelye az e-rollernek, kiesik ebből a kategóriából. Létezik olyan álláspont is, hogy az e-roller egy sporteszköz, és mivel speciális szabályok nem vonatkoznak rá, annak használóját gyalogosnak kell tekinteni. Az érvelés szerint az e-roller nem teljesíti a KRESZ-ben előírt követelményeket, amik valamilyen jármű kategóriához szükségesek, így az e-rollert vezetők jogi értelemben gyalogosnak számítanak.

Tény, hogy jogosítvány nem szükséges ahhoz, hogy e-rollert vezethessenek, bukósisak kötelező használatát pedig a KRESZ csak a motorkerékpáron és segédmotoros kerékpáron utazó személynek írja elő. Ezzel sem kerülünk közelebb ahhoz, hogy jelenleg akkor mégis mi az e-roller? Cikkünk írásakor egy friss és nagyon jelentős döntésnek bizonyul a Kúria 2022-ben hozott ítélete, amellyel az első- és másodfokú bíróság határozatát megváltoztatta és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasította. A legfontosabb pontok:

– az elektromos roller gépi meghajtású jármű;

– ittas vagy bódult állapotban való vezetése bűncselekményt valósít meg;

– az elektromos roller valamely járműkategóriába való besorolásának a hiánya közlekedési igazgatási kérdés, ez azonban nem vezethet a büntetőjogi felelősségben való döntés eliminálására.

Bírósági gyakorlat

Az elmúlt évek szabálysértési gyakorlata alapján azt látjuk, hogy bírósági ügyszakig csak ritka esetekben ér el az e-rollerezővel szemben megindított szabálysértési- vagy közigazgatási hatósági eljárás. Arról sajnos nem elérhető statisztika, hogy helyszíni bírsággal hány e-rollerest sújtanak, szabálysértési vagy közigazgatási szabályszegési pénzbírságot mennyi esetben szabnak ki és milyen arányban fizetnek be, közlekedési balesetet milyen gyakran okoznak e-rolleresek stb.

Egy eseti ügyben az e-rollert vezetővel szemben a rendőrség azért szabott ki pénzbírságot, mert a gyalog- és kerékpárúton haladt. A hatóság érvelése szerint az e-roller segédmotoros kerékpár, amivel az úttesten kell közlekedni. A Kúria álláspontját nem vitatva azonban az ügyben eljáró budapesti járásbíróság megszüntette az eljárást ítéletével. Indokolása szerint az e-roller kategorizálása a szabálysértés elkövetésekor még nem történt meg a jogrendszerben, így a használókkal szemben a segédmotoros kerékpárra vonatkozó KRESZ előírások és egyéb közlekedési rendelkezések alkalmazása nem lehetséges.

A Kúria jogfejlesztő gyakorlata figyelhető meg tehát abban a döntésében, hogy járműnek tekinti az e-rollert, ennek folytán a járművezetés ittas vagy bódult állapotban bűncselekményt el lehet követni használóként. A járművön belüli pontos kategorizálásra azonban eddig a Kúria sem vállalkozott, a járásbíróság pedig ennek mentén nem tudta megállapítani a szabálysértés elkövetését amiatt, hogy az e-roller a járdán és a kerékpárúton közlekedett.