Mit tehetünk, ha valamely alapvető jogunkat megsértik? – Jogosultak vagyunk az Alkotmánybírósághoz fordulni alkotmányjogi panasszal. Alábbiakban az alkotmányjogi panasz intézményét tárgyaljuk.
Az alkotmányjogi panasz alapvetései
Az alkotmányjogi panasz lehetősége alaptörvényi szinten szabályozva van. Magyarország Alaptörvényének 24. cikke tárgyalja az Alkotmánybíróság szerepét, feladatkörei között az alkotmányjogi panaszok elbírálását is megjelölve. A további szabályokat az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (Abtv.) és az Alkotmánybíróság ügyrendje fekteti le.
Összesen háromfajta alkotmányjogi panaszt különböztethetünk meg:
- Alkotmányjogi panasz bírói döntéssel szemben
Az alaptörvény-ellenes bírói döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha az ügy érdemében hozott döntés Alaptörvényben biztosított jogát sérti és az indítványozó a jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs. Az alkotmányjogi panaszt a döntés kézbesítésétől számított hatvan napon belül lehet benyújtani.
A panasznak ebben a fajtájában gyakorlatilag a bírói döntést, azaz a bíróság alkotmánysértő jogértelmezését támadhatjuk. Példának okáért egy alkotmánybírósági határozat megsemmisítette azt a bírósági döntést, ami megtagadta a panaszosnak bizonyos közérdekű adatok megismerését.
- Alkotmányjogi panasz egyedi ügyben alkalmazott jogszabályi rendelkezéssel szemben
Az Alkotmánybíróság vizsgálja az egyedi ügyben alkalmazott jogszabályt, ha az ügyben folytatott bírósági eljárásban a jogszabály alkalmazása miatt az indítványozó alapjoga sérült. A törvény itt is megköveteli a jogorvoslati lehetőségek kimerítését. A panaszt szintén a döntés kézbesítésétől hatvan napon belül lehet benyújtani.
A panasznak ez a változata arra irányul, amikor a bíróság egy olyan jogszabályt alkalmaz, ami alapjogot sért. Például a Szabálysértési Törvénnyel szemben korábban benyújtottak alkotmányjogi panaszt, amit az eljárás alá vont személy terjesztett elő a szabálysértési eljárás során. Indokai szerint ugyanis a törvény alkotmánysértő rendelkezéseit alkalmazták az eljárásban.
- Alkotmányjogi panasz közvetlenül a jogszabályi rendelkezéssel szemben
Speciális alkotmányjogi panasz az un. „közvetlen” panasz, amikor bírósági eljárás nélkül lehetséges az Alkotmánybírósághoz fordulni.
A törvény alapján az Alkotmánybíróság eljárása akkor is kezdeményezhető, ha az alaptörvény-ellenes jogszabály rendelkezésének alkalmazása vagy hatályosulása folytán közvetlenül, bírói döntés nélkül következett be a jogsérelem. Itt is követelmény a jogorvoslatok igénybevétele. A panaszt a jogszabály hatálybalépésétől számított száznyolcvan napon belül lehet benyújtani.
Például a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről rendelkező törvénnyel szemben külön bírósági eljárás hiányában is számos érintett panaszt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz és az érintettségük megállapításra került.
Az alkotmánybíróság eljárása, jogkövetkezmények
Valamennyi panaszt írásban kell benyújtani, az eljárás illetékmentes. Jogi képviselet nem kötelező, de a bonyolult befogadási kritériumok és az alapjogi érvelés miatt mindenképpen javasolt. Az alábbi weboldalon találhatók praktikus információk a benyújtással és az Alkotmánybíróság eljárásával kapcsolatban: https://alkotmanybirosag.hu/altalanos-tajekoztato/#l15
Az alkotmánybíróság – amennyiben helyt ad a panasznak – a következő döntéseket hozhatja.
- Ha a fenti 1. pont szerinti eljárásban megállapítja a bírói döntés alaptörvény-ellenességét, a döntést megsemmisíti.
- Ha a fenti 2. pontban ismertetett panasz alapján a jogszabályi rendelkezés alaptörvény-ellenességét megállapítja, a jogszabályi rendelkezést megsemmisíti.
- Ha a fenti 3. pontban ismertetett eljárás során megállapítja a támadott jogszabályi rendelkezés alaptörvény-ellenességét, azt megsemmisíti.