Korábbi cikkünkben részletesen foglalkoztunk a büntetőeljárásban résztvevő tanú fogalmával, illetőleg a tanúzási akadályokkal. Érintettük továbbá a különösen védett tanú fogalmát és alapvető szabályait. Jelen írásban a tanú kihallgatásának menetével és egyéb fontos büntetőeljárási, valamint büntetőjogi szabályokkal folytatjuk.
Szerző: dr. Németh Botond
Bárkivel előfordulhat, hogy tanúként idézik akár polgári, akár büntetőügyben. A tanúbizonyítás sokszor döntő jelentőségű, amin perek és egyéb eljárások végkimenetele múlik. Alábbiakban a büntetőeljárásban szereplő tanúkra és tanúvallomásra vonatkozó főbb szabályokat ismertetjük.
A köznyelvben és a közbeszédben sokszor találkozni lehet a „garázdálkodik”, vagy „garázda” kifejezésekkel. Ezek a fogalmak a büntetőjog és a szabálysértési jog területén pontosan meghatározott törvényi tényállásokat takarnak. Jelen írás témája a köznyugalom elleni bűncselekmények között talán a leginkább gyakori garázdaság bűncselekményének – illetve a garázdaság szabálysértésének - vizsgálata.
Biztosan láttak már összefirkált falakat, vagy megkarcolt gépjárműveket. Ezek nyilvánvalóan szándékos cselekmények eredményei. Ugyanakkor előfordulhat az is, hogy véletlenül okozunk súlyos károkat. Például közlekedési balesetben összetörjük valakinek a gépjárművét, vagy akár leejtünk egy poharat az étteremben. Fontos, hogy ezeknek a cselekményeknek – még ha az eredményük, azaz a kár közös is – teljesen más a jogi megítélése. Szándékos károkozásnál a rongálás bűncselekménye merülhet fel, míg a véletlenül – azaz tipikusan gondatlanságból – okozott kárfelelősség a polgári jogra tartozik és nincs büntetőjogi következménye. Vizsgáljuk meg a rongálás bűncselekményét, miről is van szó pontosan!
A büntetőjogi szankciórendszer megkülönböztet büntetéseket, egy mellékbüntetést, valamint intézkedéseket. Az intézkedések nem eredményeznek büntetett előéletet, ezért – ha lehet így fogalmazni - enyhébbnek tekinthetők. Ugyanakkor ezek is rendkívül súlyos következményekkel járnak az elkövetők számára. Ebből a csoportból fogjuk tárgyalni a kényszergyógykezelés intézkedését, ami a kóros elmeállapotú elkövetőkre megalkotott szankció. Mi történik akkor, ha egy elmebeteg követ el egy erőszakos büntetendő cselekményt?
Sokszor találkozunk olyan esetekkel, amikor ingatlan jogosulatlan birtoklása, vagy birtoklásának a megsértése kerül szóba. Ilyen esetekben jellemzően előkerül a magánlaksértés kifejezés. Fontos tisztázni azonban, hogy egy ingatlan birtokának a megsértése még nem jelent büntetőjogi értelemben vett magánlaksértést. Nézzük meg, hogy mik a magánlaksértés büntetőjogi tényállásai.
A végszükség jogintézménye – mint büntethetőséget kizáró ok – önálló értekezést kíván, ugyanis a büntetőjogi és szabálysértési jogi gyakorlatban rendkívül fontos felelősségre vonási akadály tud lenni.
Az élet, testi épség és egészség elleni bűncselekmények közül leginkább az emberölés, vagy a testi sértés juthat eszünkbe. Gyakran előfordulnak azonban olyan balesetek, veszélyhelyzetek, amikor valamely foglalkozási szabály megszegése okozza a veszélyt, vagy a sérülést. Elég csak a vadászbalesetekre, vagy a súlyosabb orvosi mulasztásokra gondolni. A polgári jogi felelősség (kártérítés, sérelemdíj iránti követelések esetén) mellett komoly büntetőjogi következményei lehetnek az ilyen jellegű cselekményeknek.
Korábbi cikkünkben értekeztünk a munkáltató kárfelelősségét megalapozó szabályokról és gyakorlatról, valamint a kártérítési felelősség terjedelméről. Ebben az írásban a kártérítés mértékét és módját, valamint egyéb különleges kérdéseket vizsgálunk.
Korábban részletesen vizsgáltuk a munkavállalók kártérítési felelősségét, az írás az alábbi linken tekinthető meg: Sokszor előfordulhat azonban, hogy munkavállalókat éri kár a munkahelyükön. Vessünk ezért egy pillantást a másik oldalra, a munkáltató kártérítési felelősségére.