Árvízkárok enyhítése

Több ház a háttérben amiket elárasztott az árvíz.

Az utóbbi időszakban sajnos rendkívül sok természeti katasztrófa történt hazánkban. A rekordméretű árvíz számos család tulajdonát rongálta meg. Ez a példátlan esemény példátlan összefogást is igényel, melyből részünket a károsultak jogi lehetőségeinek átfogó tájékoztatásával kívánjuk kivenni: megvizsgáljuk a károk jogi természetét, a kár rendezésérének menetét és megpróbálunk az árvízkárok kapcsán felmerült leggyakrabban feltett kérdésekre választ kínálni.

Azoknak, akik veszélyeztetett környéken élnek, már nem újdonság, hogy a biztosítók nem kötnek velük vagyonbiztosítást és a már létező szerződéseket is felmondják, ezért az egyetlen adott kárenyhítési lehetőség is kizárt. Ennek ellenére vannak törvényes lehetőségek arra, hogy az árvízterületeken élők kártalanításban, illetve egyéb segítségben részesüljenek. 

Állami biztosítás

Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap az ár- és belvízkárok megtérítésében való önkéntes részvételre ösztönző elkülönített állami pénzalap, amelybe a Magyarország területén veszélyeztetett területeken lakóingatlan tulajdonnal rendelkező természetes személyek szerződés alapján befizetést teljesíthetnek, ezáltal jogosulttá válnak a káresemények utáni kártalanításra.” A legjobb megoldás a veszélyeztetett ingatlanokra (ártérben vagy egyébként árvízveszélyes területen épült ingatlanokra) előre állami biztosítást kötni. A biztosítás kizárólag az úgynevezett víztöbblet miatti károk megtérítésére szolgál. A szerződést az Alappal kell megkötni, melynek létrejötte után 30 nappal áll kockázatban, tehát az ezután keletkelezett károkat köteles megtéríteni úgy, hogy az első 6 hónapban a kártérítés mértéke csak a tényleges károk 50%-a lehet. A legmagasabb biztosítási összeg 15 millió forint, így ez a maximális árösszeg is. A 6. hónap letelte után pedig a tényleges károk 100%-át téríti meg 15 millió forintig. A biztosítási díjak versenyképességét nem lehet összehasonlítani, hiszen más ilyen tevékenységet nem végez.Az Alapnak a veszélyeztetett területek lakóival szerződéskötési kötelezettsége áll fenn, a szerződést csak az ügyfél súlyos szerződésszegő magatartása miatt mondhatja fel, míg az ügyfél 30 napos felmondási idővel jogosult azt bármikor megszüntetni.Összességében elmondható, hogy a Wesselényi Alap által nyújtott szolgáltatás nagyon előnyös az árvíz-veszélyes területek lakói számára, éves díja sem jelentős. További tájékoztatás az alábbi linken elérhető:http://www.allamkincstar.gov.hu/letoltesek/2802külső 

Kárenyhítés, avagy a Vis maior támogatás

A vis maior támogatás célja az egyes természeti károkból adódó, indokolt és szükséges védekezéssel összefüggő kiadások részbeni vagy teljes megtérítése, a helyi önkormányzati, helyi nemzetiségi önkormányzati tulajdonban lévő építményekben a vis maior események okozta károk helyreállításának és a katasztrófavédelmi szúnyoggyérítéssel összefüggő kiadások részbeni támogatása.Ha már megtörténik a káresemény, az állam és az önkormányzatok feladata az állampolgárok védelme, ami az úgynevezett vis maior támogatás útján is megvalósulhat. Elsődlegesen az önkormányzatok megsegítését szolgálja. Alapesetben a vészhelyzet elleni védekezés teljes (vagy részleges) költségét térti meg az önkormányzatnak, illetve részben megtéríti azokat a károkat, amelyek az önkormányzati tulajdonban lévő építményt (épületet, utat, egyéb közművet) érik. Ebben az esetben a kártalanítás mértéke sosem 100%, általában 70%-ot folyósítanak, de utak esetében 60%, míg oktatási intézményeknél 80% a maximális mérték.A települést ért különösen súlyos természeti károk esetében, amelynek következtében a lakóépületek jelentős része életveszélyessé vált vagy helyre nem állítható, kivételesen a támogatás a lakosság egyszeri, rendkívüli szociális támogatására is kiterjedhet. A lakossági támogatás a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvényben előírt eljárási szabályokkal egyezően az önkormányzati kötelezettségből eredő kiadások (átmeneti segély nyújtása a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került személyek részére az életveszély megszüntetéséhez) részbeni vagy teljes megtérítését jelenti. Ez a támogatás a kárt szenvedett lakosok biztonságát szolgálja, az ingatlan helyreállításának vagy újjáépítésének fedezetét nem tartalmazza.A támogatás összegét az önkormányzat állapítja meg. Tekintettel kell lennie az egyedi szociális helyzetre és a rászorultságra, valamint a rendelkezésre álló önerőre is. A támogatást építőanyag, lakóingatlan vásárlására, építési szolgáltatás igénybevételére és a tervek adaptálási költségeinek, valamint a kivitelezési eljárások díjazására kell felhasználni. A támogatást az önkormányzatnak lehetőleg közvetlenül az építést végző vállalkozásnak kell kifizetni, de a károsult részére semmiképpen nem lehet készpénzes kifizetést teljesíteni. Amennyiben a károsultnak fizetik ki a támogatást, a felhasználást számlával kell igazolni. Fontos tudni, hogy az érintett önkormányzatoknak a részletszabályokról külön rendelkezniük kellett. 

EU szolidaritási alap

Magyarország európai uniós tagállamként jogosult arra, hogy forrásokat hívjon le az EU szolidaritási alapjából a károk utólagos felszámolására, a helyreállítási munkálatok költségeinek fedezésére. A kormány ezért várja azok jelentkezését, akik kárt szenvednek el az árvíz miatt, ugyanis a kárigény összesítésébe az állam, az önkormányzatok, a vállalatok és a magánszemélyek által elszenvedett károk egyaránt beletartoznak. A BM által létrehozott e-mail cím július 8-ig működik.Kárbejelentés euszacivil@bm.gov.huE-mail küldése 

Kárügyintézés

Az elmúlt héten történelmi árvíz zúdult Magyarországra, mely példátlan károkat okozott: házakat, utakat, földeket öntött el, és számtalan család életét lehetetlenítette el, sőt, a délebbi megyék még nem lélegezhetnek fel. Azok talán könnyebb helyzetben vannak, akik megfelelő lakásbiztosítással rendelkeznek. Nézzük, hogy nekik mit kell tenniük a kárügyintézés során: 

LAKÁSBIZTOSÍTÁSSAL RENDELKEZŐK KÁRÜGYINTÉZÉSE

A kárügyintézés menete

  1. A kár bejelentése
  2. A kár felvétele
  3. A kár bekövetkezésének és mértékének igazolását szolgáló dokumentumok benyújtása
  4. Kifizetés vagy jogvita
  5. Miért nem fizet a biztosító?
  6. Jogorvoslati lehetőségek

 A kár bejelentéseKáresemény bekövetkeztével a biztosítással rendelkezők első feladata, hogy bejelentést tegyenek a biztosító felé. Emellett érdemes pontosan rögzíteni a kár meglétét. Tapasztalatunk szerint valamennyi vagyonbiztosító honlapján kiemelt pozícióban található meg a kárbejelentésre vonatkozó opció, mellyel egyszerűsített módon teheti meg az első lépéseket az ügyintézésben. A kár bejelentése természetesen történhet levélben vagy telefonon is. Javasoljuk, hogy a kárbejelentést megelőzően tájékozódjanak arról, hogy a biztosítási szerződés alapján kiterjed-e a biztosító kockázatvállalása erre az eseményre. A biztosító ugyanis nem fog érdemi kárügyintézést lefolytatni, ha biztosítási fedezet az adott káreseményre nem terjed ki. A kár felvétele, a kárszemleA kár bejelentését követően kárszemlére kerül sor, ahol is a biztosító szakértője jegyzőkönyvben rögzíti a bekövetkezett károkat. Fontos, hogy valamennyi kár részletesen és pontosan felvételre kerüljön, mivel a biztosító a továbbiakban e jegyzőkönyv alapján fogja a kártérítést nyújtani. Mivel elsőre – különösen megbontás nélkül – nem minden esetben lehet észlelni, hogy milyen károk következtek be, lehetőség van pótszemlére is. Ebben a körben is az a legfontosabb, hogy a károk teljes körűen felvételre kerüljenek. A kár bekövetkezésének és mértékének igazolását szolgáló dokumentumok benyújtásaElőfordulhat, hogy a biztosítók a kárfelvételi jegyzőkönyv elkészítését követően további dokumentumok bemutatását kérik. Mindez a kár bekövetkezésének, illetve a kár mértékének igazolását szolgálja:

  • épületkárnál: tételes javítási, helyreállítási számla, árajánlat, költségvetés, kivitelezővel kötött szerződés becsatolása
  • ingókárnál: beszerzési számla, garancialevél, műszaki leírás, fényképfelvétel lehet szükséges.

 Kifizetés vagy jogvitaA kárügyintézés a biztosító értesítésével ér véget, melyben közlik a kártérítés mértékét vagy azt, hogy a kárt nem fizetik meg. 

Miért nem fizet a biztosító?

A biztosító és a szerződő, illetve a biztosított között jogviszony jön létre. Ezen jogviszonyt a jogszabályok és a biztosítási szerződés tölti meg tartalommal. A biztosítók kizárólag a biztosítási szerződés keretei között nyújtanak kártérítést, esetlegesen gyakorolnak méltányosságot. Javasoljuk tehát a károsultaknak, hogy legkésőbb a bejelentést követően, de célszerűbb inkább azt megelőzően áttanulmányozni a biztosítási feltételeket, hiszen csakis ebből a forrásból derülhet ki az, hogy meg fog-e térülni a káruk (kiterjed-e az adott kárra a biztosítási szerződés).Általánosságban elmondható, hogy ahány biztosítási társaság, annyiféle biztosítási feltétellel találkozhatunk. Ennek ellenére vannak közös jegyek is:A lakásbiztosítások zöme ma már bizonyos természet okozta károkra is fedezetet nyújt. A biztosító társaságok általában megkövetelik, hogy a károkozó természeti események valamely mértéket meghaladjanak, hogy a bekövetkezett kár biztosítási eseménynek legyen tekinthető. Ilyen lehet például a szélerősség, vagy az ingatlanba betörő víz magassága.Különös jelentőséggel bírnak a biztosítási feltételekben a kizárások, vagyis azon események, melyekre a biztosító egyértelműen kijelenti, hogy nem fizet kártérítést. Sajnálatos módon sok esetben ebbe a körbe tartoznak a rendkívül természeti jelenségek is.Egy népszerű vagyonbiztosítás feltételei szerint, felhőszakadásra vagy árvízre kiterjed a biztosítás, de a biztosító nem téríti meg az elöntés nélküli átnedvesedés vagy felázás miatt keletkező károkat, illetve a belvíz és a talajvíz által keletkezett károkat. Mentesül a biztosító akkor is, ha a kárt a biztosított jogellenesen, szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta. Álláspontunk szerint utóbbi körbe tartozik, ha az ingatlant engedély nélkül ártéri területre építették. 

Jogorvoslati lehetőségek

A biztosító megtagadhatja a szerződés teljesítését (a kár kifizetését),

  • ha a biztosítási feltételek alapján egyértelműen mentesül: ilyen esetben felesleges jogvitát indítani
  • jogellenes jelleggel: ebben az esetben azonban kifejezetten ajánlott jogorvoslattal élni.

Elmondható ugyanakkor, hogy a legtöbbször nem ilyen egyértelmű a helyzet, hiszen a biztosítási feltételek értelmezésének kérdése, hogy a biztosítónak kell-e teljesíteni.Jogvitát tehát az alábbi két esetben érdemes és kell indítani:

  • ha a biztosító jogellenesen megtagadja a kár kifizetését
  • ha a biztosító fizet, de nem eleget.

Elsősorban javasoljuk, hogy a biztosító elutasító levelének kézhezvételét követően írásban kérjék a biztosítót álláspontjának felülvizsgálatára. Hasonlóan kell eljárni akkor is, ha a kártérítés mértéke csekély.Amennyiben a biztosító eljárásával szemben merül fel kifogás, meg lehet keresni a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét (www.pszaf.hukülső) is.A fenti két lehetőség azonban nem fogja eldönteni a vitát, vagyis a biztosító nem fog fizetni vagy magasabb összegű kártérítést fizetni. Ezért pert kell indítani. A per hátránya, hogy lassú és – különösen szakértő kirendelése esetén – drága. Előnye viszont, hogy az ítélet kötelező és kikényszeríthető.Amennyiben a biztosító elutasítja a kár megtérítését, egy tisztán jogi jellegű vita lefolytatására kell számítani, vagyis arra, hogy a jogszabályok, illetve a biztosítási feltételek egyes fogalmainak az értelmezésére kerül sor (az adott káreseményre melyik általános szabály vonatkozik).Amennyiben a károsult a kártérítés mértékével nem elégedett, a vita egy szakkérdés körül összpontosul: mekkora kár következett be. Ilyenkor igazságügyi műszaki szakértő segítségével lehet a kérdést eldönteni, mivel a szakvélemény alapján dönthető el, hogy a kifogás megalapozott-e. Megalapozott állítások esetén valamennyi per megnyerhető! 

Bontásra kötelezés

Az árvíz károsultjai gyakran szembesülnek azzal, hogy nem csak a vagyonukban keletkezett károkat kell rendezniük, hanem a veszélyessé vált épület azonnali bontására is kötelezik/kötelezhetik őket. Ha a bontásnak nem tesznek eleget, még nagy összegű bírságra is számíthatnak. A szabályok sajnos nem igazán veszik figyelembe a rendkívül súlyos helyzetbe került árvízkárosultak anyagi helyzetét és jogait. 

Jegyzői jogkör

Az építésügyi jogszabály (1997. évi LXXVIII. törvény) lehetővé teszi a helyi önkormányzat építésügyi hatósági szervének, hogy bizonyos feltételek esetén az épületek lebontását rendelje el. Az állapotot felmérő statikusoknak azt kell megvizsgálniuk, hogy a sérült épület ebben a formájában az élet és vagyonbiztonságot veszélyezteti e. Amennyiben igen, akkor a jegyző bontásra kötelezést tartalmazó határozatot hozhat. A határozatban a hatóság indokolt esetben határidőt is tűzhet, bár az elterjedt gyakorlat szerint általában nem azonnali cselekményre kötelezik a lakókat. Hasonlóan a többi építésügyi határozathoz, ha a bontásra kötelezésnek nem tesznek eleget, akkor jelentős mértékű bírság szabható ki. 

Jogorvoslat

Jó tudni, hogy a határozat alapja csupán ténykérdés: az épület valóban veszélyezteti-e az élet és vagyonbiztonságot? Ezért illeték befizetésével fellebbezni lehet a határozattal szemben az illetékes hatóság előtt. Amennyiben annak határozata is kedvezőtlen, végső lehetőségként a II. fokú határozatot a bíróság előtt lehet támadni.Tekintettel arra, hogy jelen esetben a helyi önkormányzat által megállapított tényállás az, amit az ügyfél vitathat, érdemes saját statikai szakvéleményt készíttetni, és azzal valószínűsíteni az igazát. A szakvélemény arra is jó, hogy ne valótlan alapon vegyük igénybe a jogorvoslati utat.Amennyiben a hatóság végrehajtást rendelt el, akkor mindenképpen érdemes a végrehajtás felfüggesztését kérelmezni a fellebbezésben.A statikai szakvéleményben lényeges kérdés, hogy az épület állagmegóvása megoldható-e egyéb biztonsági intézkedéssekkel, vagy kizárólag a bontás vezethet eredményre. Az ügyfél által készített szakvélemény akkor megfelelő, ha a jelenlegi technikai fejlettségnek megfelelő módszerek alkalmazásával indokolja a bontás szükségtelenségét, ilyenkor a hatóság csak ezen módszerek szerinti átalakítások elvégzésére szólíthatja fel a tulajdonost. 

Szándék és határozat találkozása

Fontos leszögezni, hogy azoknál az épületeknél, ahol ténylegesen szükséges a bontás, egy bontási határozat nagy segítség is lehet, bontani ugyanis alapesetben csak engedéllyel lehet. Ilyenkor ugyanis a tulajdonosnak nem kell a bontási engedélyezés költségeit viselnie, mivel a hatóság már saját hatáskörben meghozta a döntést, így csak a bontás megtörténtéről kell értesíteni őket. Nyilvánvaló hogy más a helyzet az egyes (rém)hírekben szereplő 5-10 napos bontási határidőkről, mivel ha ténylegesen léteznek is ezek az egyébként vitatható határozatok, az ellenük való fellebbezés mindenképpen indokolt. FAQ

  1. Milyen szabályok vonatkoznak a kártérítésre?

A vagyonbiztosításra általános szabályokat a Polgári törvénykönyvünk határoz meg, viszont részletekbe menően mindig a biztosítás üzletszabályzata (vagy általános szerződési feltétele) tartalmazza a részletes rendelkezéseket. A biztosítás megkötésekor ezért ajánlott legalább az üzletszabályzatról szóló ügyfél-tájékoztatót elolvasni. A biztosítás létrejöttekor át kell adni az ügyfél részére az üzletszabályzatot. Érdemes tehát megvizsgálni, milyen esemény/események minősülnek biztosítási eseménynek, hogy melyek a biztosított tárgyak és mi a bejelentési kötelezettség határideje.

  1. Mi az a biztosított vagyontárgy?

Az a biztosított személy tulajdonát képező vagyontárgy, amely károsodása esetén a biztosítónak szolgáltatási kötelezettsége van. A vagyonbiztosítás kiterjedhet akár a biztosított egész vagyonára, de a legtöbbször csak a kötvényben egyenként megjelölt vagyontárgyakra terjed ki.

  1. Mi az a biztosított kockázat?

Vagyonbiztosításnál a biztosítók általában nem minden esemény után vállalják a szolgáltatásukat, hanem azt a gyakorlatot követik, hogy előre meghatározott káresemények vonatkozásában kötelezik magukat szolgáltatásra. Például, ha egy üzletszabályzatban az árvíz, mint biztosítási esemény nem szerepel, akkor az emiatt az ingatlanban (biztosított vagyontárgyban) keletkezett károk megtérítésére a biztosító nem köteles. Egyes biztosítók különböző biztosított vagyontárgyakat jelölnek meg egyes kockázatokra nézve. Például lopáskár (mint biztosítási kockázat) bekövetkezte esetén csak a nyílászárókat ért károkat térítik meg. Ebben a biztosított kockázatban tehát biztosított vagyontárgynak csak a nyílászárók minősülnek.

  1. Mi a biztosítási összeg?

A biztosítási összeg a biztosító kártérítésének felső határa, maximum eddig az értékig térít a biztosító. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a vagyontárgy valóságos értékét. Amennyiben viszont alacsonyabb, mint a valós érték (alubiztosítás) akkor a biztosító csak a biztosítási összeg és a valós érték arányával azonos mértékben köteles megtéríteni a károkat. A biztosítás megkötésekor zajlik a vagyontárgyak szemléje, ami a biztosítási összeg megállapításának nélkülözhetetlen mozzanata. Egyes biztosítók minden biztosítási kockázat esetében külön biztosítási összegeket állapítanak meg.

  1. Mi a biztosító szolgáltatása?

Kockázat bekövetkezte esetén a biztosítók általában meghatározott összeg (kártérítés) megfizetésére kötelezik magukat, de vállalhatnak egyéb szolgáltatásokat is. Ilyen többletszolgáltatás lehet akár a lakás megsemmisülésekor a cserelakás biztosítása.

  1. Mi az az amortizáció?

Főszabály szerint a biztosító kizárólag a károsodott vagyontárgynak a káresemény bekövetkeztekor fennálló értékét köteles megtéríteni. A dolog vásárlásakor fennálló érték (vételár) a dolog használatával és az idő múlásával csökken, ezt nevezzük amortizációnak. A vételárból a biztosító szakértője becsli meg az amortizáció mértékét, és így állapítja meg a kifizetés összegét. A biztosító által becsült amortizáció természetesen támadható, ilyenkor bíróság előtt az ügyfélnek kell bizonyítania a dolog helyes értékét. Egyes tárgyak – például az elektronikai eszközök – rendkívül gyorsan amortizálódnak.

  1. Mi az az értékkövetés?

Az értékkövetés azt jelenti, hogy a biztosító nem alkalmaz amortizációt, tehát új értékén téríti meg a dolgot ért kárt. Az értékkövetésért általában évente külön díjat kell fizetni.

  1. Mit kell tenni káresemény bekövetkezte esetén?

Az üzletszabályzatban a biztosítók meghatározhatják a kötelező tennivalókat. Általános szabály, hogy mindent meg kell tenni a károk enyhítése végett, és az ezzel járó költségek megtérítésére is köteles a biztosító. A következő fontos dolog a károk megfelelő módon történő rögzítése (fénykép) és a biztosító azonnali, bizonyítható módon történő értesítése (kárbejelentés). A kárbejelentés határidejét üzletszabályzatban rögzítik, a késedelmes bejelentés akár a biztosító mentesüléséhez is vezethet.

  1. Miért fontos a kárfelvételi jegyzőkönyv

A bejelentés után néhány nappal megjelenik a biztosító kárszakértője és kárszemle során kárfelvételi jegyzőkönyvben rögzíti a károkat. A biztosító csak a kárfelvételi jegyzőkönyvben szereplő károkat fogadja el, ezért fontos, hogy abban minden sérülés szerepeljen.

  1. Hogyan lehet bizonyítani a kárösszeget?

A biztosító a kár összegét vagy a dolog vásárlását bizonyító számla, vagy javítási árajánlat alapján, esetleg szakértői becsléssel állapítja meg. A nem javítható használati tárgyak esetében a számla a legjobb megoldás, az ezen szerepelő összegből amortizáció számításával kerül majd megállapításra a kárösszeg. A javítható tárgyakat, vagy az ingatlant érintő károknál javítási árajánlat (vagy az ezek szerint kiállított számla) alapján kerül sor a kifizetésre. Javítási árajánlatot a szakmunkával foglalkozó társaság vagy egyéni vállalkozó állíthat ki, ami optimális esetben részletesen tartalmazza az elvégzendő feladatokat és az ezekért járó díjat.

  1. Mi a teendő, ha a biztosító nem azt a kártérítési összeget akarja kifizetni, amire én számítok?

Az ügyfél által beküldött árajánlatot a biztosító visszautasíthatja, ilyenkor bíróság előtt szakértővel kell bizonyítani az árajánlat helyességét. Végső esetben kizárólag szakértői becsléssel is meg lehet állapítani a kárösszeget, de nem árt tudni, hogy ennél a módszernél a számla szerinti vételárral és a javítási árajánlattal történő meghatározás is erősebben érvényesül.

  1. Hol találok szakértőt, aki igazolja, hogy valóban többet ér a vagyontárgy?

Peres eljáráson kívül, amennyiben a dolgot lehetséges javítani, akkor elegendő egy javítási árajánlat. Ha már javíthatatlan, akkor pedig a vételárat tanúsító számla megléte szükséges. Le kell szögezni viszont, hogy a bírság előtt a kárösszeg alátámasztása szinte mindig igazságügyi szakértő feladata, ezért bonyolultabb kérdésekben (például statikai szakkérdés) érdemes felvenni a kapcsolatot már peren kívül igazságügyi szakértővel. Igazságügyi szakértők elérhetőségei a www.miszk.hukülső weboldalon találhatók.