Tekintettel arra,
hogy az ilyen típusú megtérítési kötelezettség alól nem tudja a vadászatra jogosult kimenteni magát, ezért fontos, hogy tisztában legyünk, mik ennek a felelősségnek a feltételei. Ehhez fontos tudni, hogy
- mi minősül vadkárnak
- mekkora mértékben kell azt megtéríteni
- mi az eljárás menete, milyen határidők vannak
- milyen kármegelőzési kötelezettségek terhelik a feleket
Kiemelést érdemel,
hogy a vadászatra jogosultnak fizetési kötelezettsége csak abban az esetben merül fel, ha érkezik kárbejelentés. A kárbejelentés minden esetben a károsult feladata, aki ráadásul ezt határidőben köteles megtenni, ellenkező esetben az igényérvényesítése nem feltétlenül jár sikerrel.
- Vadkárnak minősül
- a) a gímszarvas, a dámszarvas, az őz, a vaddisznó, valamint a muflon által a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban, továbbá
- b) az őz, a mezei nyúl és a fácán által a szőlőben, a gyümölcsösben, a szántóföldön, az erdősítésben, valamint a csemetekertben
okozott kár tíz százalékot (a továbbiakban: természetes önfenntartási érték) meghaladó része.
Látható tehát, hogy a felsorolt állatok által a megjelölt helyeken okozott kár 90%-át a vadászatra jogosultnak meg kell térítenie. Abban az esetben, ha a vadászatra jogosult a jóváhagyott éves vadgazdálkodási tervben a gímszarvasra és a vaddisznóra előírt elejtési tervszámokat nem teljesíti, akkor a következő vadászati évben a bekövetkezett vadkár teljes egészében a vadászatra jogosultat terheli.
A vadkár megtérítésére az köteles, aki a kárt okozó vadfajjal vadgazdálkodási tevékenységet folytat és annak vadászatára jogosult, valamint akinek vadászterületén a károkozás bekövetkezett.
Vadkár megtérítése iránti igényt a kár bekövetkezésétől, illetve észlelésétől számított tizenöt napon belül írásban kell közölni a vadkár megtérítésére köteles személlyel.
Ha a károsult és a kárért felelős személy között ettől a közléstől számított öt napon belül nem jön létre egyezség a kár megtérítéséről és a kártérítés mértékéről, a károsult a károkozás helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjétől öt napon belül írásban vagy szóban kérelmezheti a károsult és a kárért felelős személy közötti egyezség létrehozására irányuló kárfelmérési eljárás lefolytatását.
A kár megállapítását a miniszter által rendeletben meghatározott képesítéssel rendelkező kárszakértő végezheti. A szakértőt a jegyző három munkanapon belül rendeli ki. A kár felmérésére speciális szabályok vonatkoznak, ezért lényeges, hogy egyezség hiányában a jegyző által kirendelt szakértő jogosult eljárni.
A szakértő köteles a kárfelmérésről készült jegyzőkönyvet haladéktalanul átadni a jegyzőnek. A jegyző a szakértői vadkárfelmérési jegyzőkönyvben foglaltak alapján egyezség létrehozását kísérli meg. Optimális esetbe ez sikerrel jár, ebben az esetben a jegyző előtt létrejön az egyezség. Egyezség hiányában a károsult bíróság előtt indíthat pert a jegyző előtti eljárás lezárulásától számított 30 napon belül. Míg a jegyző előtti eljárás esetén van lehetőség indokolt esetben igazolási kérelemmel élni, addig a perindítási határidő jogvesztő.
A vadászatra jogosulnak az ilyen károk fedezetére kötelező vadkáralapot létrehozni és fenntartani.
Ki kell emelni,
hogy mindkét felet terheli kárenyhítési kötelezettség, kezdve onnét, hogy a vadászatra jogosult a károk megelőzése érdekében köteles a földhasználók számára elérhető módon a vadkárral kapcsolatos ügyekben hivatalos kapcsolattartót megadni. Az érdemi kármegelőzés körében fontos, hogy a vadászati jog gyakorlását úgy kell megszervezni, hogy az a föld használatával összefüggő gazdasági tevékenységgel összhangban legyen, a vad általi károkozás vagy a károkozás veszélyének észlelése esetén a föld használóját haladéktalanul értesíteni kell, a vadászati hatóság által jóváhagyott éves vadgazdálkodási terv gímszarvasra, dámszarvasra, őzre, muflonra és vaddisznóra vonatkozó részét teljesíteni szükséges. Fokozott vadkárveszély esetén a vad riasztásáról gondoskodni kell, valamint a vadkárral veszélyeztetett területre megfelelő számú és típusú, a vadkár megelőzését vagy elhárítását szolgáló vadgazdálkodási berendezést kell elhelyezni. Amennyiben a vadkár megelőzése másként nem valósítható meg hatékonyan, úgy a föld használójával egyeztetve ideiglenes villanypásztort kell telepíteni a kár veszélyének fennállása idejére, melynek üzemeltetéséről a vadászatra jogosult és a föld használója közösen gondoskodik. Amennyiben a villanypásztor telepítése nem elegendő a vadkár megelőzéséhez, illetve a vadkár megelőzése másképp nem valósítható meg hatékonyan, úgy a föld használójával egyeztetve más, a vadkár ellen célravezető szakszerű védekezési, illetve riasztási módszerek alkalmazásában közre kell működni, illetve ahhoz hozzá kell járulni.
Fontos a megelőzésben, hogy a szükséges mennyiségben és mértékben elterelő etetést végezni, vadkárelhárító vadászatot kell folytatni, a nagyvadállomány túlszaporodása esetén – a fokozott vadkárveszélyre tekintettel – a vadászati hatóságnál idényen kívüli állományszabályzó vadászat engedélyezését kell kezdeményezni.
A föld használója
a vadkárok, valamint a vadban okozott károk megelőzése érdekében köteles a vadkár elhárításában, illetve csökkentésében a vadászatra jogosulttal egyeztetett, és a károk elhárítására vagy csökkentésére alkalmas módon közreműködni, a károsodás vagy a károkozás veszélye esetén a vadászatra jogosultat haladéktalanul értesíteni és tájékoztatni, illetve a károkozás csökkentése érdekében közvetlenül az erdősült terület mellett található mezőgazdasági tábla esetén gondoskodni arról, hogy az erdősült terület szélétől legalább 5 méter szélességben olyan mezőgazdasági kultúra kerüljön termesztésre, amely magassága alapján lehetővé teszi az erdőből kiváltó vad észlelését és vadkárelhárító vadászatát. A föld használójának az általa szakszerű agrotechnológiával művelt, a vad általi károkozás ellen a tőle elvárható mértékben és módon védett területeket a kritikus időszakokban ellenőriznie kell, ez az időben való bejelentés és kárfelmérés érdekében is szükséges.
Nagy értékű növénykultúra esetében, illetve a fokozottan vadkárveszélyes területen fokozottan kell közreműködnie a vadkár megelőzése és elhárítása tekintetében, ugyanakkor a vadállomány kíméletéről megfelelő eljárások alkalmazásával gondoskodnia szükséges a föld használójának is. Köteles mezőgazdasági tábla esetén hozzájárulni, hogy a vadászatra jogosult ideiglenesen, vadkárelhárító vadászatok célját szolgáló berendezéseket létesítsen, ha a létesítés és fenntartás költségeit a vadászatra jogosult fedezi. Amennyiben a föld használója nem tesz eleget ezeknek a kötelezettségeinek, annak a vadkár megtérítése vonatkozásában következményei lehetnek.
A föld használója mindezeken felül jogosult a vadállomány túlszaporodása miatt a vadászati hatóságnál állományszabályozó vadászat elrendelését kezdeményezni.
Mint minden kár esetén, látható, hogy a vadkár vonatkozásában is komoly hangsúlyt kell fektetni a kármegelőzésre, melyet a felsorolt jogszabályi kötelezettségek töltenek ki.