A Pénzügyi Békéltető Testület jogállása
A Testület szabályozását a 2013. évi CXXXIX. törvény (Mnbtv.) rendezi. Eszerint a Pénzügyi Békéltető Testület az MNB által működtetett szakmailag független testület, amely a Pénzügyi Békéltető Testület elnökéből és a békéltető testületi tagokból áll. Tehát a Magyar Nemzeti Bank a pénzpiaci rendszer általános felügyeleti hatóságaként működteti a független pénzügyi fogyasztóvédelmi szervet. A Testület tagjai nem utasíthatók, munkájukat önállóan és függetlenül végzik. A tagok jogi, vagy közgazdasági képesítéssel rendelkeznek és folyamatos képzések résztvevői. Ezeken túl a törvény számos szigorú követelményt támaszt a döntéshozókra vonatkozóan.
A Pénzügyi Békéltető Testület eljárása
A Pénzügyi Békéltető Testület eljárása megindításának feltétele, hogy a fogyasztó a pénzügyi intézménnyel a kérelem benyújtását megelőzően közvetlenül megkísérelte a vitás ügy rendezését vagy e szervezetnél eredménytelenül méltányossági kérelemmel élt. Tehát ha vitás ügyünk van példának okáért egy bankkal, akkor először panaszt kell tennünk, megvárni a panaszválaszt – illetőleg annak a jogszabályi határidőn belüli elmaradását – és utána fordulhatunk a Békéltetőhöz.
Az eljárás fogyasztói kérelemre indul. A kérelmet írásban kell benyújtani a Testület részére, az erre rendszeresített formanyomtatványon. Erről bővebben az alábbi weboldalon lehetséges tájékozódni. https://www.mnb.hu/bekeltetes/hogyan-kezdemenyezheti-az-eljarast. A kérelemnek fontos tartalmi elemei vannak, amikre figyelni érdemes, ugyanis azok hiányában először hiánypótlásra hívja fel a Testület a kérelmezőt, a hiányok sikertelen pótlása esetén pedig megszüntetik az eljárást. A tartalmi elemek tekintetében a formanyomtatvány és a hozzá tartozó segédlet útmutatásul szolgál. Az eljárásban természetesen van lehetőség jogi képviselőt megbízni.
A békéltetői eljárásban a Testület először a kérelem befogadhatóságát vizsgálja, majd az eljárás megindulásától számított hetvenöt napon belüli meghallgatási időpontot tűz ki a felek számára. Az eljárás alapvetően 90 napig tart, ami indokolt esetben 30 nappal meghosszabbítható.
A Pénzügyi Békéltető Testület döntései
Mindenekelőtt az eljárás során a Testület egyezséget kísérel meg létrehozni a felek között. Ez ugyanis az elsődleges célja a békéltetésnek. Ha az egyezség megfelel a jogszabályoknak, a Testület azt határozattal jóváhagyja, ellenkező esetben, illetve egyezség hiányában az eljárást folytatja.
Eljárás megszüntetése
A Testület megszünteti az eljárást, ha
- a fogyasztó a kérelmét visszavonja,
- a felek az eljárás megszüntetésében megállapodnak,
- az eljárás folytatása lehetetlen,
- az eljárás folytatására a tanács megítélése szerint bármely okból – ideértve a kérelem megalapozatlanságát is – nincs szükség,
- olyan körülmény a tudomására jut, aminek értelmében a kérelem meghallgatás nélküli elutasítása indokolt. Például már per van folyamatban az ügyben.
Kötelezést tartalmazó határozat
A Pénzügy Békéltető Testület nem bíróság, ezért a pénzügyi intézményekre meghatározott feltételek között hozhat kötelező erejű döntést. Erre két esetben van mód.
- A kérelem megalapozott, és a pénzügyi intézmény legkésőbb a döntés meghozataláig tett nyilatkozatában a Pénzügyi Békéltető Testület döntését magára nézve kötelezőként elismerte
- A pénzügyi intézmény alávetési nyilatkozatot nem tett, de a kérelem megalapozott és a fogyasztó érvényesíteni kívánt igénye nem haladja meg az egymillió forintot.
A gyakorlati tapasztalat azt mutatja, hogy a pénzügyi intézmények többsége nem tesz alávetési nyilatkozatot, ezért vagy egyezség születik az ügyben, vagy békéltetői ajánlás. Kötelezést tartalmazó határozatnak gyakorlatban az egymillió forintos ügyértékig van realitása általában.
Ajánlás
A Testület ajánlást tesz, ha a kérelem megalapozott, azonban pénzügyi intézmény az eljárás kezdetekor úgy nyilatkozott, hogy a tanács döntését kötelezésként nem ismeri el, illetve, ha a tanács döntésének elismeréséről egyáltalán nem nyilatkozott. Az ajánlás nem végrehajtható, nem kötelező jogilag. Ugyanakkor be nem tartása esetén a Pénzügyi Békéltető Testület nyilvánosságra hozhatja a pénzügyi intézmény nevének feltüntetése mellett.
A Pénzügyi Békéltető Testület kötelezést tartalmazó döntésével szemben végső soron bírósághoz fordulhat a pénzügyi intézmény. Fontos, hogy a fogyasztó bíróság előtt bármikor érvényesítheti a jogait, ezt nem érinti a Testület egyik döntése sem.