A könyvvizsgálóra vonatkozó szabályok

Egy férfi mappával a kezében mutat egy másik férfi laptopjára.

Az üzleti életben a könyvvizsgálat célja annak biztosítása, hogy a vállalkozások pénzügyi működésének külső, független ellenőrzése megoldott legyen. A könyvvizsgáló munkája során azt ellenőrzi, hogy a vállalkozó által az üzleti évéről készített éves beszámoló a számviteli törvény előírásainak megfelelően készült-e el, valamint azt, hogy az éves beszámoló megbízható és valós képet ad-e a vállalkozó vagyoni és pénzügyi helyzetéről, a működése eredményéről.

A számviteli törvény előírása szerint kötelező a könyvvizsgálat minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozónál. Minden olyan esetben, amikor a könyvvizsgálatot a jogszabály előírása nem teszi kötelezővé, a vállalkozó önállóan dönthet arról, hogy a beszámoló felülvizsgálatával megbíz-e könyvvizsgálót.

Nem kötelező a könyvvizsgálat, ha az alábbi két feltétel együttesen teljesül:

  • az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele nem haladta meg a 300 millió forintot, és
  • az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt.

A fenti mentesítő feltétel nem vonatkozik azonban az alábbi vállalkozásokra:

  1. az a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, ahol a könyvvizsgálatot jogszabály írja elő,
  2. a takarékszövetkezet,
  3. a konszolidálásba bevont vállalkozás,
  4. a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe,
  5. az a vállalkozó, amelyik a megbízható és valós kép érdekében eltér a törvény előírásaitól,
  6. a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó.
  7. a vállalkozó, ha a tárgyévi üzleti év mérlegfordulónapján 10 millió forintot meghaladó, 60 napnál régebben lejárt köztartozása van.

Az első állandó könyvvizsgálót a vállalkozás létesítő okiratában kell kijelölni, ezt követően a könyvvizsgálót a társaság legfőbb szerve választja. A könyvvizsgálóval a megbízási szerződést – a legfőbb szerv által meghatározott feltételekkel és díjazás mellett – az ügyvezetés a kijelölést vagy választást követő kilencven napon belül köti meg. Ha a szerződés megkötésére e határidőn belül nem kerül sor, a legfőbb szerv köteles új könyvvizsgálót választani.

Az állandó könyvvizsgálót határozott időre, legfeljebb öt évre lehet megválasztani. Megbízásának időtartama nem lehet rövidebb, mint a legfőbb szerv által történt megválasztásától a következő beszámolót elfogadó ülésig terjedő időszak.

Az állandó könyvvizsgáló a könyvvizsgálói nyilvántartásban szereplő egyéni könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég lehet. Ha könyvvizsgáló cég látja el a könyvvizsgálói feladatokat, ki kell jelölnie azt a személyt, aki a könyvvizsgálatot személyében végzi.

A törvény a könyvvizsgáló személye függetlenségének biztosítása érdekében összeférhetetlenségi szabályokat is előír. Ez alapján nem lehet állandó könyvvizsgáló a gazdasági társaság tagja, vezető tisztségviselője, felügyelőbizottsági tagja és e személyek hozzátartozója. Nem lehet állandó könyvvizsgáló a társaság munkavállalója sem e jogviszonya fennállásának idején, és annak megszűnése után három évig.