Mi az aláírási címpéldány?
Az aláírási címpéldány a cégeket, vállalkozásokat képviselő tisztségviselők aláírásképének azonosítására szolgál. Célja biztosítani, hogy a cég képviseletében ne járhasson el más, mint aki erre személy szerint jogosult.
Az aláírási címpéldány tehát nem mást, mint a cégjegyzésre jogosult személy névaláírásának vagy kézjegyének valódiságát tanúsítja, de kiemelendő, hogy magát a képviseleti jog fennállását nem tanúsítja. Fontos megjegyezni, hogy a közjegyző az ügyfél részére az aláírási címpéldány fejrészének kivételével magánokirat-tervezetet nem készíthet.
Ki készíthet aláírási címpéldányt és milyen dokumentumok kellenek hozzá?
Az aláírási címpéldány közjegyző által kiállított és hitelesített okirat. Az aláírási címpéldány tartalmazza a cég nevét, a cégjegyzésre jogosult adatait (név, lakcím), a cégjegyzésre jogosult képviseleti jogcímét, a cégjegyzésének módját és a tényleges aláírását. A cégjegyzésre jogosult kérésére az aláírási címpéldányon szerepeltethető a cégnél ellátott feladatköre, beosztása is. A címpéldány kiállításához pedig aláíró személyi igazolványának / vezetői engedélyének és lakcímkártyájának, valamint a cégjegyzékszámnak / adószámnak, illetve 30 napnál nem régebbi hiteles cégkivonatnak / létesítő okiratnak a közjegyző előtti bemutatása szükséges.
Mi a különbség az aláírási címpéldány és az aláírásminta között?
Aláírásminta kiállítására ügyvéd jogosult, azonban csak cégbírósági eljárás (cégbejegyzés vagy változásbejegyzés) során, és csak abban az esetben, ha a cég létesítő okiratát, illetve annak módosítását is ő készíti vagy szerkeszti és jegyzi ellen, továbbá az aláírásminta a cégbejegyzési vagy változásbejegyzési kérelem mellékleteként kerül benyújtásra.
Aláírási címpéldányt ezzel szemben a közjegyző a cég képviselőjének kérésére bármikor készíthet, a szükséges közjegyzői díj megfizetése fejében. Az aláírási címpéldány közokirat, így feltétel nélkül bizonyítja a benne foglalt tények valódiságát – ezzel szemben az ügyvéd által készített aláírásminta teljes bizonyító erejű magánokirat, ami a benne foglaltakat az ellenkező bizonyításáig tanúsítja.
A gyakorlatban az aláírás igazolására sok esetben elfogadják az aláírási címpéldányt és az aláírásmintát egyaránt. Bizonyos esetekben azonban – például európai uniós pályázat benyújtásához vagy hitelfelvételhez – , ha aláírási címpéldány benyújtását írják elő, akkor az aláírás-minta nem lesz megfelelő. Az aláírási címpéldány és az aláírás-minta tehát a legtöbb esetben helyettesíthetik egymást, azonban közokirati jellegének is köszönhetően az aláírási címpéldány tekinthető szélesebb körben elfogadottnak.
Fontos és hasznos az a szabály, mely szerint ha a cégjegyzésre jogosult aláírási címpéldánya (vagy ügyvéd által ellenjegyzett aláírásmintája) a cégbírósághoz benyújtásra került és azt a cégjegyzék is tartalmazza, akkor az egyes hatósági eljárások vagy hivatalos ügyintézések során az aláírás hitelessége elektronikusan is ellenőrizhető a cégbíróság rendszeréből, így az érintett céget nem lehet kötelezni annak csatolására.
Jelentős különbség tehát a két okirat között, hogy a közjegyző az ügyfél kérelmére az aláírási címpéldányt bármikor elkészítheti, illetve az közokiratnak minősül.