Ügyfelünk idegenhibás közlekedési baleset részese volt, amelyben nem csak az autója, de a középkonzolban tartott mobiltelefonja is megsérült. Ügyfelünk bejelentette a kárigényét a biztosítónak, a felelősségi kérdés nem volt vitatott. Minden simának tűnt, amíg a biztosító egy elég nyakatekert érveléssel mentesülni nem akart a telefonban esett kár megtérítése alól. Mindemellett a járműben esett károkat sem teljesen térítené, a hatszázezer forintos javítási költségből csak háromszázezret.

Ügyfelünk kátyúba hajtott egy fővárosi utcában és azonnal rendőrt hívott, fotókat készített, tehát tudta bizonyítani a káresemény helyét, idejét. Ügyfelünk bejelentette igényét az Önkormányzat felé, akik elsőre (és később is) nagyon gyenge kifogással álltak elő. Mivel a ügyfelünk a kátyúba hajtás után kb. 2-300 méterrel később tudott csak félreállni, biztonságosan lehúzódni és a fotókat ott elkészíteni, az Önkormányzat azzal érvelt, hogy nem egyértelmű a káresemény helyszíne. Ezt a nonszensz érvelést látva Ügyfelünk hozzánk fordult segítségért.

Az idei tavasz – legalábbis az időjárás szempontjából – igen viharos volt. Ami e cikk megírását ihlette, azok a megkeresések voltak, amelyek az ingatlanban bekövetkezett viharkárokra és biztosítási kárrendezésükre vonatkozott. Korábbi cikkünkben azokat a problémákat fejtettük ki, melyek a viharkárokkal összefüggésben jelentkezhetnek egy biztosítási kárrendezés során. A mostani folytatásban a felhőszakadásból eredő igényekre összpontosítunk.

Az idei tavasz – legalábbis az időjárás szempontjából – igen viharos volt. Ami e cikk megírását ihlette, azok a megkeresések voltak, amelyek az ingatlanban bekövetkezett viharkárokra és biztosítási kárrendezésükre vonatkozott.

Ügyfelünk egy balatoni ingatlan tulajdonosa. A nyári viharok következtében több üveglapja megrepedt, azokat kicseréltette és számlával igazolta az elvégzett munkákat. Fennálló lakásbiztosítási kötvénye alapján a biztosító azonban csak a benyújtott számla 25%-át térítette meg. Arra hivatkozott, hogy korábban 1-2 üveglap már törött volt. Ügyfelünk ezt vitatta, és Társaságunkhoz fordult jogvédelemért.

Ügyfelünk gépjárművébe oldalról beletolattak, a kárbejelentést Ügyfelünk haladéktalanul megtette a kötelező felelősségbiztosító felé. A kárszemle során a biztosító képviselője meghatározta a kárértéket. Ügyfelünk azt vitatta, ezért saját maga készített kárfelmérést szakértővel. A Biztosító azonban nem volt hajlandó felülírni a kárösszeget. Ügyfelünk jogvédelmi biztosítása alapján Társaságunkhoz fordult segítségért.

Ügyfelünk családi házának pincéjében csőtörés történt, a pincében fél méter magasan felgyűlt a víz, mely a pincében tárolt számtalan ingóságot károsította.

Mindig kritikus kérdés az, hogy a járdák, tömegközlekedés megállóinak jégmentesítése vajon kinek a feladata, és ha esetleg ott baleset következik be, akkor az abból eredő igény a károsult miként érvényesítheti. Ezekre a szezonális kérdésekre adjuk meg a válaszokat.

A tavalyi év egyértelműen megviselte anyagilag a légitársaságokat. Nemcsak a kisebb fapados társaságok inogtak meg, váltak fizetésképtelenné, hanem a nagyobb, komoly múlttal rendelkező társaságokat is megviselte a járvány miatti lezárások. Mit tehet azonban az az utas, aki emiatt sem utazni nem tudott, sem a jegyárat nem kapta vissza?

Ügyfelünknek Pápa belvárosában egy lakóház előtt kellett parkolnia addig, amíg unokáit a szemközti iskolába bekísérte. Az autó a járda és az úttest közötti közterületen állt, sem a járdára, sem az úttestre nem lógott be. A fenti időpontban viharos széllökések voltak a településen. Amikor 20 perccel később visszatért az autóhoz, körben összetört tetőcserép és vakolatdarabokat talált. Az autó tetőlemezére zuhant egy tetőcserép, horpadásokat, valamint egy apró sérülést okozott az első szélvédőn, amely azonban a látótér közepére esik. Az esetet fényképekkel dokumentálta, bement a lakóházba, felkereste a közösképviselőt, és bejelentette neki és a lakóépület biztosítójának a történteket.