Kezdjük a legfontosabbal: „Akit személyiségi jogában megsértenek, sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért.” Ezt mondja ki a Ptk. - azaz a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény. Jó, de mi az a nem vagyoni sérelem? Mi a személyiségi jog? Mit tehetek, ha megsértik?

Szerencsére nem gyakran, de azért időnként előfordul, hogy egy autómosóban egy szerkezet meghibásodik, és kárt okoz nekünk. Az is előfordulhat, hogy egy alkalmazott hibázik, és nem állít be megfelelően valamit. Sőt, sajnos mi is ügyetlenkedhetünk, amikor begurulunk a mosóba. A legtöbb autómosóban (akár automata, akár önkiszolgáló) ki van írva, hogy mindenki saját felelősségére veheti igénybe a mosót. Vajon ezzel a szolgáltató mentesül minden felelősség alól? Nem!

Akit egyszer kutyatámadás ér, bizony egyhamar nem felejti el. Nem csak a kutya támadásának elszenvedőjeként, de kutyatartóként is jó tisztában lenni azzal, hogy a gazda egy pillanatig tartó figyelmetlensége milyen következményekkel jár.

Ügyfelünk idegenhibás közlekedési baleset részese volt, amelyben nem csak az autója, de a középkonzolban tartott mobiltelefonja is megsérült. Ügyfelünk bejelentette a kárigényét a biztosítónak, a felelősségi kérdés nem volt vitatott. Minden simának tűnt, amíg a biztosító egy elég nyakatekert érveléssel mentesülni nem akart a telefonban esett kár megtérítése alól. Mindemellett a járműben esett károkat sem teljesen térítené, a hatszázezer forintos javítási költségből csak háromszázezret.

Ügyfelünk kátyúba hajtott egy fővárosi utcában és azonnal rendőrt hívott, fotókat készített, tehát tudta bizonyítani a káresemény helyét, idejét. Ügyfelünk bejelentette igényét az Önkormányzat felé, akik elsőre (és később is) nagyon gyenge kifogással álltak elő. Mivel a ügyfelünk a kátyúba hajtás után kb. 2-300 méterrel később tudott csak félreállni, biztonságosan lehúzódni és a fotókat ott elkészíteni, az Önkormányzat azzal érvelt, hogy nem egyértelmű a káresemény helyszíne. Ezt a nonszensz érvelést látva Ügyfelünk hozzánk fordult segítségért.

Az idei tavasz – legalábbis az időjárás szempontjából – igen viharos volt. Ami e cikk megírását ihlette, azok a megkeresések voltak, amelyek az ingatlanban bekövetkezett viharkárokra és biztosítási kárrendezésükre vonatkozott. Korábbi cikkünkben azokat a problémákat fejtettük ki, melyek a viharkárokkal összefüggésben jelentkezhetnek egy biztosítási kárrendezés során. A mostani folytatásban a felhőszakadásból eredő igényekre összpontosítunk.

Az idei tavasz – legalábbis az időjárás szempontjából – igen viharos volt. Ami e cikk megírását ihlette, azok a megkeresések voltak, amelyek az ingatlanban bekövetkezett viharkárokra és biztosítási kárrendezésükre vonatkozott.

Ügyfelünk egy balatoni ingatlan tulajdonosa. A nyári viharok következtében több üveglapja megrepedt, azokat kicseréltette és számlával igazolta az elvégzett munkákat. Fennálló lakásbiztosítási kötvénye alapján a biztosító azonban csak a benyújtott számla 25%-át térítette meg. Arra hivatkozott, hogy korábban 1-2 üveglap már törött volt. Ügyfelünk ezt vitatta, és Társaságunkhoz fordult jogvédelemért.

Ügyfelünk gépjárművébe oldalról beletolattak, a kárbejelentést Ügyfelünk haladéktalanul megtette a kötelező felelősségbiztosító felé. A kárszemle során a biztosító képviselője meghatározta a kárértéket. Ügyfelünk azt vitatta, ezért saját maga készített kárfelmérést szakértővel. A Biztosító azonban nem volt hajlandó felülírni a kárösszeget. Ügyfelünk jogvédelmi biztosítása alapján Társaságunkhoz fordult segítségért.

Ügyfelünk családi házának pincéjében csőtörés történt, a pincében fél méter magasan felgyűlt a víz, mely a pincében tárolt számtalan ingóságot károsította.