Tévedés, hogy megszűnt az ideiglenes külföldi tartózkodás lehetősége

Az utóbbi időben egyre több honfitársunk dönt úgy, hogy külföldön folytatja tovább az életét.

A legtöbben azonban nem véglegesen települnek át egy másik országba, csupán ideiglenesen, munkavégzés céljából választják azt átmeneti otthonuknak. Sokukat foglalkoztatja az a kérdés, hogy egy jogszabály-módosításnak köszönhetően valóban le kell-e adniuk a személyi igazolványukat, vagy ez csak rémhír?

A téves hírekkel ellentétben a jogszabály-módosítás nem határoz meg új kötelezettséget azokra, akik csak ideiglenesen kívánnak külföldön tartózkodni, hanem pont ellenkezőleg, egy eddig meglévő kötelezettséget szüntet meg. 2013. március 1. napja előtt ugyanis azoknak, akik ideiglenesen, de 3 hónapot meghaladóan külföldre költöztek, kötelezően be kellett jelenteniük a 3 hónapon túli ideiglenes külföldi tartózkodást az illetékes magyar települési önkormányzat népesség-nyilvántartó irodájánál, azaz az okmányirodánál. A jogszabály-módosítás következtében ez a bejelentési kötelezettség szűnt meg. 

A bejelentési kötelezettség eltörlése természetesen nem azt jelenti, hogy nem lehet többé ideiglenesen külföldön tartózkodni. Mindenkinek lehetősége van az ideiglenes külföldön tartózkodásra, anélkül, hogy bürokratikus bejelentési kötelezettséggel kellene foglalkoznia, azaz a jogalkotó a kötelezettség eltörlésével a rémhírekkel ellentétben valójában kedvez a külföldön ideiglenesen tartózkodó állampolgároknak. Természetesen azon állampolgárok, akik csak ideiglenes jelleggel tartózkodnak külföldön, a személyi igazolványukat is megtarthatják. 

Más a helyzet azonban akkor, ha valaki a végleges külföldi letelepedés mellett dönt. Ebben az esetben a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI törvény rendelkezése alapján a „…polgárnak azt a tényt, hogy Magyarország területét a külföldi letelepedés szándékával elhagyja, bármely járási hivatalnál vagy a konzuli tisztviselőnél” be kell jelentenie. A jogszabály határidőt nem szab meg a bejelentésre, illetve a külföldön tartózkodás időtartamát sem tekinti irányadónak annak eldöntésekor, hogy az vajon véglegesnek minősül-e. Ez azt jelenti, hogy akár hosszú évekig, évtizedekig is lehet ideiglenesen is külföldön tartózkodni. A végleges kitelepedés tehát nem az időtartamtól függ, hanem az érintett személy elhatározásától. 

A végleges külföldi letelepedéskor a személyi igazolványt és a lakcímkártyát azonban már valóban le kell adni, melyet követően az állampolgár útlevéllel tudja magát igazolni, illetve egy másik lakcímkártyát is kap, amellyel igazolni tudja, hogy ő egy külföldön élő magyar állampolgár. 

Összefoglalva tehát kiemelten fontos információ, hogy nem az ideiglenes letelepedés lehetősége szűnt meg, hanem az ezzel kapcsolatos bejelentési kötelezettség, a személyi igazolvány megtartásának lehetőségét pedig az határozza meg, hogy valaki ideiglenesen, vagy véglegesen távozik külföldre.