Könnyebbé vált munkavállalói bizonyítás a munkaügyi perben

A főnök egy papírt tart egy nő elé és leszidja.

Az Országgyűlés, a Kormány és a minisztériumok ontják magukból a jogszabályokat. Nemhogy az átlagembernek, de még a jogászoknak is kihívást jelent a jogszabályi környezet változásainak nyomon követése.

Az új jogszabályok közül is kiemelkedik, amikor egy új eljárási kódex lép hatályba, mint amilyen a polgári perrendtartást szabályozó törvény. Ennek a monumentális törvénynek igen nagy hatása lesz a jövő polgári peres eljárásain keresztül a jogviták eldöntésére, végső soron a peres felek egyéni sorsára. A törvény megújítja a munkaügyi perek bizonyítási szabályait is, amiről ebben a cikkben adunk rövid áttekintést.

A munkajogban bevett és közismert alaptézis, hogy a munkáltató és a munkavállaló nem egyenlő felek a munkaviszonyban és a perben sem. Éppen ezért mind a törvény, mind az azt kiegészítő bírói gyakorlat már eddig is arra törekedett, hogy a pártatlan elbírálást szem előtt tartva lehetőleg könnyítsen a munkavállalók perbeli helyzetén. Az új polgári eljárásjogi kódex, amely a munkaügyi perek menetét is jelentősen reformálja, fontos bizonyítási szabályt fektet le az alábbiak szerint:

A munkaügyi perben a munkáltatónak kell bizonyítania

a) a kollektív szerződés, az igény elbírálásához szükséges belső szabályzatok, utasítások és a jogvita eldöntéséhez szükséges, a munkáltató működési körében keletkezett okiratok tartalmát,

b) az igényelt juttatással összefüggő számítások helyességét, ha az vitatott és

c) – bérvita esetén – a juttatás megfizetését.

A munkaügyi perekben, mivel a munkavállalói igény bizonyítására alkalmas szabályzatok, dokumentumok a munkáltatónál vannak, ezeket a munkavállaló nemegyszer nem is ismeri, vagy pontatlanul tudja a tartalmát. Az új szabályok, melyek a munkáltatónak konkrét bizonyítási kötelezettséget írnak elő, az eljárás jogszerű megalapozásán – és gyorsításán – túlmenően a bíróságnak egyértelmű lehetőséget adnak arra, hogy a bizonyítatlanság következményét a munkáltatóra hárítva a munkáltatót kötelezze a munkajogi igény elbírálásához szükséges okiratok, nyilvántartások, számítások csatolására.

Mindez a munkavállaló számára lényegi és jelentős könnyebbség a perben, hiszen adott esetben pl. nem neki kell részletesen levezetnie számításokkal, hogy miért járt volna neki több bér annál, mint amennyit kézhez vett, hanem a munkáltatónak kell a számításai helyességét megalapoznia. A munkaadók egy része, melyek eddig előszeretettel fizették részben vagy egészben a bért zsebből bizonylat és bérjegyzék nélkül, kénytelen lesz ezentúl dokumentálni a kifizetést. Az új szabályok szerint ugyanis, ha ezt elmulasztja, nehéz helyzetbe kerül a rá háruló bizonyítási teher alapján még akkor is, ha egyébként tényleg kifizetésre került (szabálytalanul) a vitatott járandóság.