Árvíz után: hogyan segít a biztosító?

Az utóbbi egy hónapban Magyarországon az időjárás olyan jelenségeket produkált, hogy főleg a heves esőzés és a viharos szél miatt rengetegen súlyos károkat szenvedtek, főleg az árvíz sújtotta területeken az emberek minden vagyona odaveszett.

A veszély elhárultával kezdődhet meg az újjáépítés, a kérdés csak az, hogy milyen forrásból. A magyar jogrendszer, csakúgy mint valamennyi európai állam jogrendszere előírja, hogy a károkozásért kártérítést kell fizetni. Sok esetben azonban nem nevezhető meg olyan károkozó, akinek a felelősségét meg lehetne állapítani. Ilyen esetekre alkalmazzák a kárveszélyviselés elvét, vagyis hogy végső esetben a tulajdonos viseli a dolgában bekövetkezett kárt. Mivel a kárveszélyviselés elve nyilvánvaló hátrányokat jelent a tulajdonosnak, kialakult a tulajdonosok kockázatközössége, a biztosítás. Végül megemlíthető, hogy vannak olyan össztársadalmi szempontból is súlyos események, amikor az állam siet a károsultak segítségére.

Káresemény esetén a biztosítással rendelkezők első feladata, hogy bejelentést tegyenek a biztosító felé. Tapasztalatunk szerint valamennyi vagyonbiztosító honlapján fő helyen található meg a kárbejelentésre vonatkozó link. Ezt követően kerülhet sor a kárszemlére, ahol is a biztosító szakértője jegyzőkönyvben rögzíti a bekövetkezett károkat. Fontos, hogy valamennyi kár részletesen és pontosan felvételre kerüljön, mivel a biztosító a továbbiakban ezen jegyzőkönyv alapján fogja a kártérítést nyújtani. Mivel elsőre – különösen megbontás nélkül – nem minden esetben lehet észlelni, hogy milyen károk következtek be, lehetőség van pótszemlére is. Ebben a körben is az a legfontosabb, hogy a károk teljeskörűen felvételre kerüljenek.
Előfordulhat, hogy a biztosítók a kárfelvételi jegyzőkönyv elkészítését követően további dokumentumok bemutatását kérik. Mindez a kár bekövetkezésének, illetve a kár mértékének igazolását szolgálja. Épületkárnál tételes javítási, helyreállítási számla, árajánlat, költségvetés, kivitelezővel kötött szerződés becsatolása lehet szükséges, míg ingókárnál beszerzési számla, garancialevél, műszaki leírás, fényképfelvétel lehet szükséges.
Lényeges kitérni arra is, hogy a biztosítók kizárólag a biztosítási szerződés keretei között nyújtanak kártérítést, esetlegesen gyakorolnak méltányosságot. Javasoljuk tehát a károsultaknak, hogy legkésőbb a bejelentést követően, de méginkább azt megelőzően tanulmányozzák át a biztosítási feltételeket, hiszen csakis ebből a forrásból derülhet ki az, hogy meg fog-e térülni a káruk (kiterjed-e az adott kárra a biztosítási szerződés).
Különös jelentőséggel bírnak a biztosítási feltételekben a kizárások, vagyis azon események, melyekre a biztosító egyértelműen kijelenti, hogy nem fizet kártérítést. Sajnálatos módon sok esetben ebbe a körbe tartoznak a rendkívül természeti jelenségek is. Egy népszerű vagyonbiztosítás feltételei szerint, felhőszakadásra vagy árvízre kiterjed a biztosítás, de a biztosító nem téríti meg az elöntés nélküli átnedvesedés vagy felázás miatt keletkező károkat, illetve a belvíz és a talajvíz által keletkezett károkat. Mentesül a biztosító akkor is, ha a kárt a biztosított jogellenesen, szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta. Álláspontunk szerint utóbbi körbe tartozik, ha az ingatlant engedély nélkül, ártéri területre építették.
Amennyiben a biztosító nem fizet, vagy nem megfelelő mértékben állapítja meg a kártérítést, célszerű kifogásolni a véleményét: végső soron pert kell indítani.
Ha a biztosító elutasítja a kár megtérítését, egy tisztán jogi jellegű vita lefolytatására kell számítani, vagyis arra, hogy a jogszabályok, illetve a biztosítási feltételek egyes fogalmainak az értelmezésére kerül sor (az adott káreseményre melyik általános szabály vonatkozik.) Amennyiben a károsult a kártérítés mértékével nem elégedett, a vita egy szakkérdés körül összpontosul: mekkora kár következett be. Ilyenkor igazságügyi műszaki szakértő segítségével lehet a kérdést eldönteni, mivel a szakvélemény alapján dönthető el, hogy a kifogás megalapozott-e. Megalapozott állítások esetén valamennyi per nyerhető!

A Kormány intézkedése értelmében az árvízvédelemben közreműködő állami szervezetek és önkormányzatok költségei teljes mértékben megtérítésre kerülnek, csakúgy mint azok a károk, amelyeket az árvízi védekezés során az állami szervek anyagok igénybevételével, gátátvágással vagy vízkormányzással okoztak. Szintén állami segítséget fognak nyújtani az önkormányzati vagyonban és a középületekben keletkezett károk helyreállításához.
A magánházakban keletkezett károkkal kapcsolatban egyelőre csak annyit tudni, hogy a Kormány egyeztetni szeretne a biztosítókkal a kártalanítások összehangolása érdekében.