A Polgári Törvénykönyvről szóló törvény értelmében valamely tárgynak lakásból vagy más helyiségből való kidobásával, kiejtésével vagy kiöntésével okozott kárért a károsulttal szemben a lakás vagy helyiség használója felelős. Közös használatra szolgáló helyiségből történő károkozás esetén az épület tulajdonosa felelős. A tulajdonosnak lehetősége van megnevezni a károkozót, azonban ebben az esetben ő kezesként felel.
Az ismertetett szabály alapján megállapítható, hogy az esetleges kár megtérítését kérhetjük a károkozó magatartást tanúsító személytől, ennek hiányában a lakás használójától vagy az épület tulajdonosától.
Az első ijedtséget követően Ernő azonnal észlelte, hogy az épület tető szerkezetén felújítási munkát végeznek. Az építési munkálatokat a gyalogos forgalom számára semmilyen figyelemfelhívó tábla nem jelezte, építési területet nem jelöltek ki a járdán, nem biztosítva ezzel a biztonságos közlekedést a gyalogosok részére.
A munkások elismerték felelősségüket, valamint a komoly biztonsági előírások megszegését, melynek okán azonnal rendelkeztek a kár megtérítéséről Ernő részére. A kabátra folyt anyag olyan mértékű sérülést okozott annak anyagában, hogy a tisztítás nem tudta eltüntetni az ezüstszínű foltot, így Ernő a kapott összegből újból megvette magának a kabátot.
Meg kell említenünk azt a fontos tényt is, hogy jelen esetben az épületeken végzett felújítási munkákra vonatkozó szigorú foglalkozási szabályok megszegése miatt Ernőnek lehetősége lett volna feljelentést tenni foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés miatt, mivel a kabátujjon végigfolyt ezüst színű anyag forró ón volt. Kizárólag a szerencsének volt köszönhető, hogy a folyadék kizárólag a kabáton landolt.
Ernő biztos benne, hogy a fenti történet komoly tanulópénz volt a munkások számára, mert az esetet követően azonnal rendelkeztek az épület elkerítéséről és figyelmeztető táblák kihelyezéséről.