A köznyelvben és a közbeszédben sokszor találkozni lehet a „garázdálkodik”, vagy „garázda” kifejezésekkel. Ezek a fogalmak a büntetőjog és a szabálysértési jog területén pontosan meghatározott törvényi tényállásokat takarnak. Jelen írás témája a köznyugalom elleni bűncselekmények között talán a leginkább gyakori garázdaság bűncselekményének – illetve a garázdaság szabálysértésének - vizsgálata.
Büntetőjog
Büntetőjog
Biztosan láttak már összefirkált falakat, vagy megkarcolt gépjárműveket. Ezek nyilvánvalóan szándékos cselekmények eredményei. Ugyanakkor előfordulhat az is, hogy véletlenül okozunk súlyos károkat. Például közlekedési balesetben összetörjük valakinek a gépjárművét, vagy akár leejtünk egy poharat az étteremben. Fontos, hogy ezeknek a cselekményeknek – még ha az eredményük, azaz a kár közös is – teljesen más a jogi megítélése. Szándékos károkozásnál a rongálás bűncselekménye merülhet fel, míg a véletlenül – azaz tipikusan gondatlanságból – okozott kárfelelősség a polgári jogra tartozik és nincs büntetőjogi következménye. Vizsgáljuk meg a rongálás bűncselekményét, miről is van szó pontosan!
Sajnos nem telik el úgy hét, hogy az esti hírekben legalább egy, állatkínzásról szóló eset se szerepeljen. Sajnos kijelenthetjük, hogy hazánkban a felelős állattartás még „gyerekcipőben” jár, pedig számtalan civil szervezet és önkéntes segítő erőn felül küzd azért, hogy minél több háziállat élhessen számára megfelelő körülmények között. Jelen cikkünkben áttekintjük, hogy mi minősül büntetőjogi értelemben állatkínzásnak és mi áll a törvényi meghatározás mögött.
Sokszor találkozunk olyan esetekkel, amikor ingatlan jogosulatlan birtoklása, vagy birtoklásának a megsértése kerül szóba. Ilyen esetekben jellemzően előkerül a magánlaksértés kifejezés. Fontos tisztázni azonban, hogy egy ingatlan birtokának a megsértése még nem jelent büntetőjogi értelemben vett magánlaksértést. Nézzük meg, hogy mik a magánlaksértés büntetőjogi tényállásai.
A hűtlen kezelés egy olyan gyakran használt és hallott fogalom, aminek pontos fogalmával kapcsolatban tapasztalataink szerint igen nagy ellentmondások vannak.
A végszükség jogintézménye – mint büntethetőséget kizáró ok – önálló értekezést kíván, ugyanis a büntetőjogi és szabálysértési jogi gyakorlatban rendkívül fontos felelősségre vonási akadály tud lenni.
Az élet, testi épség és egészség elleni bűncselekmények közül leginkább az emberölés, vagy a testi sértés juthat eszünkbe. Gyakran előfordulnak azonban olyan balesetek, veszélyhelyzetek, amikor valamely foglalkozási szabály megszegése okozza a veszélyt, vagy a sérülést. Elég csak a vadászbalesetekre, vagy a súlyosabb orvosi mulasztásokra gondolni. A polgári jogi felelősség (kártérítés, sérelemdíj iránti követelések esetén) mellett komoly büntetőjogi következményei lehetnek az ilyen jellegű cselekményeknek.