Azt hiszem, hogy a fizikai támadástól, megsemmisüléstől, sérüléstől való félelem egyidős lehet az emberiséggel (sőt talán az élet megjelenésével). Mindenki ösztönösen védi saját maga és rokonai, szerettei életét, testi épségét. Ez valahogy annyira természetes viselkedés, és természetből eredő jogunk, amit senki sem kérdőjelez meg.  És higgyük el, hogy ezt a magyar büntetőjog sem kérdőjelezi meg. Nem veszi el tőlünk a jogot, hogy megvédjük magunkat egy jogtalan támadással szemben. Ugyanakkor az önvédelemnek vannak keretei. Nem használhatjuk aduászként, minden agresszív viselkedésünkre, hogy veszélyben éreztük magunkat, és önvédelemből cselekedtünk.