A tévében látott krimiknek köszönhetően sokak fülében csengenek ismerősen azok a mondatok, amikor a „letartóztatást” (majd meglátjuk, miért nem helyes szó ez) végző nyomozó, a gyanúsítottat falhoz szorítva felsorolja az alábbiakat: „joga van hallgatni, joga van ügyvédet fogadni, bármi, amit mondd felhasználható Ön ellen a bíróságon…” De ez tényleg így szokott történni? Tényleg csak ennyi joga van egy terheltnek? És mi a csuda az, hogy terhelt? Nem gyanúsított, vagy vádlott? Hallgatni arany, tartja a mondás, nade hazudni ér? Saját védelmében joga van hazudni a vádlottnak?