GYIK – Közlekedési balesettel kapcsolatos kérdések

Mit tegyek, ha közlekedési balesetet szenvedek?

Két eset lehetséges, amikor a károkozó jármű vezetője elismeri, illetve amikor nem ismeri el a felelősségét. Válasszuk most szét őket:

1. Amennyibena károkozó jármű vezetője elismeri a felelősségéta balesetért, úgy a baleset helyszínén közösen ki kell tölteni a baleseti bejelentőlapot. A baleseti bejelentőlap egy kék-sárga színű formanyomtatvány, amely valamennyi európai országban ugyanazt a szöveget tartalmazza. Fontos, hogy a bejelentőlap valamennyi rubrikáját pontosan ki kell tölteni, és vázlatosan le kell rajzolni a balesetet. A későbbi kárrendezés folyamán a biztosító a baleseti bejelentőlap adatai alapján rendezi a kárt. A baleseti bejelentőlapot Ön a felelősségbiztosítójától kapja meg. Ha Ön nem rendelkezik baleseti bejelentőlappal, úgy javasoljuk, keresse fel mielőbb felelősségbiztosítóját és szerezze be azt.
2. Ha a baleset helyszínéna károkozó nem ismeri el a felelősségét, úgy rendőrséget kell hívni a helyszínre. Ha a rendőrség előtt sem ismeri el a károkozó a felelősségét, úgy nagy valószínűséggel a helyszínelő rendőr szabálysértési eljárást kezdeményez a balesetet okozó járművezetővel szemben.

A balesetet követően Önnek mielőbb be kell jelentenie azt a károkozó jármű felelősségbiztosítójánál. A bejelentéskor be kell nyújtani a biztosítóhoz a rendelkezésre álló iratokat (pl.: a baleset helyszínén kitöltött baleseti bejelentő, rendőrségi igazolás a balesetről, a károkozó jármű vezetőjének írásbeli felelősségelismerő nyilatkozata), amelyekkel a baleset körülményei, a balesetben részes járművek és vezetőik adatai igazolhatók.

Kinek kell megtennie a bejelentést a biztosító felé?

A bejelentést mindenképpena károsult jármű üzembentartójánakkell megtennie haladéktalanul, de legkésőbb a baleset bekövetkezését követő 30 napon belül.Azonban a károkozónak is be kell jelentenie a balesetet5 munkanapon belül a saját felelősségbiztosítójának.

A biztosító – szabálysértési eljárás megindulása esetén – kérheti a baleset megtörténtét bizonyító rendőrségi igazolást. Ebben a rendőrség azt igazolja, hogy mely járművek voltak a balesetben érintettek, és az ügyben a felelősség megállapítására van-e folyamatban eljárás (szabálysértési vagy büntetőeljárás).

Hogyan történik a kár felmérése?

A baleset után az Ön járművét a biztosító kárszakértője megszemlézi; feljegyzi a sérüléseket és lefényképezi a járművet. A jármű szemléjére sor kerülhet egy márkaszervizben, ahol Ön megbízást adhat a márkaszerviznek a kárbejelentés, a kárszemle és a javítás megszervezésére a biztosítóval szemben. A biztosító a kárszemlét követően megvizsgálja, kit terhel a felelősség a balesetért és a vizsgálat eredményeképpen fizeti meg a kárt. Amennyiben a baleset miatt szabálysértési vagy büntetőeljárás van folyamatban, úgy a biztosító a jogerős, felelősséget megállapító döntés meghozatala után rendezi a kárt.

Hogyan történik a kárrendezés?

Ha a jármű gazdaságosan javítható, azaz a járműnem totálkáros, úgya biztosító kártérítésként a javítási költséget fizeti meg. Ha Ön megbízást adott a márkaszerviznek a kárrendezés lefolytatására és a javításra, úgy a biztosító a javítási költséget közvetlenül a javítónak is megfizetheti. Ha Ön saját költségére megjavíttatja a gépjárművet, úgy a biztosító az eredeti, fizetett javítási számla alapján fizeti meg közvetlenül Önnek a javítási költséget. Ha Ön javítási árajánlatot készíttet a jármű javításáról, és ez alapján kéri a biztosítótól a kárrendezést, úgy a biztosító a nettó javítási költséget fizeti meg Önnek. A javítási költség ÁFA-ját a biztosító csak fizetett, eredeti számla alapján téríti meg Önnek.

Ha a jármű gazdaságosan nem javítható, azaztotálkáros, úgy a biztosító megállapítja a totálkár mértékét. Ez esetben a biztosító kiszámolja a jármű kárkori értékét, azaz megállapítja, hogy a baleset idején mennyit ért az Ön járműve. Majd megállapítja a roncsértéket, azaz azt, hogy a baleset után a roncsot mennyiért lehet értékesíteni. A kettő különbözete képezi a biztosító által kifizetett totálkár mértékét. Ezt az összeget lízingelt vagy hitelre vásárolt jármű esetén közvetlenül a lízingbe adónak, illetve a hitelezőnek fizeti ki a biztosító. A roncsot a biztosító előzetes hozzájárulásával lehet eladni a biztosító által kalkulált roncsérték alatt. Eladás előtt azt javasoljuk, kérje ki a biztosítótól annak a roncsfelvásárlónak az adatait, aki a legmagasabb vételi ajánlatot tette a roncsra (ugyanis gyakran ez képezi a biztosító által megjelölt roncsértéket).

A járműkáron túli károk esetén(pl.: ruhakár, egyéb dologi károk, személyi sérülés, autómentés költsége stb.) az ezekkel kapcsolatos valamennyi számlát, blokkot, pénztári bizonylatot javasoljuk megőrizni, mert a biztosító kéri azokat a költségek igazolásához.

A biztosítónak a kártérítési összegen felül meg kell fizetnie Önnek a kártérítési összeg után járótörvényes késedelmi kamatotis. A késedelmi kamat megfizetésétÖnnek kell kérnie a biztosítótól.

Mennyi időbe telik, míg megtérítik a kárt?

Erre sajnos nincs jogszabályban előírt határidő. Azonban általában a biztosítók belső kárrendezési szabályzata tartalmazza, hogy a kárrendezéshez szükséges összes irat beérkezésétől számítva hány napon belül kell megtéríteni az Ön kárát. Javasoljuk, hogy a biztosítóhoz benyújtott valamennyi iratról készítsen másolatot, ezzel vita esetén megkönnyítheti a munkánkat és a biztosító esetleges hibája is könnyebben igazolható.

Fontos azonban tudni, hogy a biztosító köteles a kárrendezéshez nélkülözhetetlen dokumentumok beérkezésétől számított 15 napon belül, de ezek beérkezésének hiányában is legkésőbb a kártérítési igény benyújtásától számított 3 hónapon belül a károsultnak kellően megindokolt kártérítési javaslatot tenni azokban az esetekben, amelyekben a felelősség nem vitás vagy indoklással ellátott választ adni a kártérítési igényben foglalt egyes követelésekre, azokban az esetekben, amikor a felelősséget nem ismeri el, vagy az nem egyértelmű, vagy a teljes kárt összegszerűen nem állapította meg.