Kezdjük a legfontosabbal: „Akit személyiségi jogában megsértenek, sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért.” Ezt mondja ki a Ptk. - azaz a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény. Jó, de mi az a nem vagyoni sérelem? Mi a személyiségi jog? Mit tehetek, ha megsértik?
Szakmai cikk
Szakértőink cikkei
Visszavonhatatlanul megérkezett az ősz, sőt lassan a télbe kanyarodunk. Előkerülnek a vastagabb kabátok, csizmák, készülünk a hűvösebb időre. A tartós hidegek és nagyobb esők beköszönte előtt érdemes felkészíteni autónkat is a megváltozott körülményekre. – szakértőnk, Ghimán Lajos, a GreenCar Prémium Szerviz vezetője foglalja össze a legfontosabb tudnivalókat.
Elsőre talán furcsának tűnhet, hogy akár vak személy részére is ki lehet állítani úgynevezett mozgáskorlátozott parkolási igazolványt. A KRESZ rendelkezései szerint ugyanakkor az ilyen igazolványt az is jogszerűen igénybe veheti, aki a vak személyt szállító jármű vezetője, az igazolvány igazi jogosultját nem feltétlenül a sofőr ülésben kell keresnünk.
A kormány csütörtöki (2021. november 18.) bejelentését követően megjelent a rendelet, amely tovább szigorítja a maszk használatának kötelező szabályait. Ezen kívül az egészségügyi dolgozók, és egyéb állami foglalkoztatottak ún. „3. oltásával” vagyis az emlékeztető oltás felvételével kapcsolatban született döntés. Egyéb szigorításról (pl. kijárási korlátozás, iskola bezárás) nem döntöttek.
A vagyonjogi követelések legtipikusabb érvényesítési módja a fizetési meghagyásos eljárás. Sajnos sokszor már csak utólag értesül a kötelezett, hogy vele szemben egy eljárás volt folyamatban. Mostani cikkünkben arról ejtünk szót, hogy ez mégis miként lehetséges, és van-e módja a kötelezettnek bármit lépnie a vele szemben támasztott követelés ellen?
Azok számára, akiknek gyermekük van ismerősen hangozhat a fenti rövidítés, ami nem más, mint a gyermekápolási táppénz. Azonban számukra sem biztos, hogy a fenti ellátás minden részletével tisztában vannak-e? Mostani cikkünk ezt részletezi.
Betegség kezelése miatt orvoshoz járni nem öröm. Azonban, ha hosszabb utazást vesz igénybe a kezelésen történő megjelenés, akkor a biztosítottnak lehetősége van arra, hogy az utazásával járó költség megtérítését kérje. Ennek szabályait vesszük át.
Sokkoló hír járta be a sajtót az utóbbi napokban: Két év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte a bíróság azt a férfit, aki az ügyészség szerint szándékosan feküdt a vonat alá. „Ki tenne ilyet, és miért?” kérdezhetnénk. Teljesen abszurdnak tűnő sorok mögött azonban felsejlik egy igencsak gyakori, bár nem mindig ennyire sokkoló esetkör: a biztosítási csalás.
A munkáltató amennyiben meg kívánja szüntetni egy munkavállaló jogviszonyt, úgy ezt közös megegyezéssel, felmondással vagy azonnali hatályú felmondással teheti meg. Ha a felek között nincs közös egyetértés a munkaviszony megszüntetéséről és az azonnali hatályú felmondás feltételei nem állnak fenn, úgy főszabály szerint indoklással ellátott felmondással teheti ezt meg. A felmondás indoka lehet az úgynevezett „minőségi csere”, mely fogalommal ugyan nem találkozhatunk jogszabályainkban, a bírói gyakorlat azonban kialakította annak kereteit.
Amióta megszületett az Európai Unió általános adatvédelmi rendelete (vagy ahogy mindenki ismeri GDPR) folyamatosan találkozunk olyan kérdésekkel, hogy mi a helyzet a magánszemélyek adatkezelésével? Mi van akkor, ha átadom egy ismerősöm telefonszámát valaki másnak? Mi van akkor, ha összegyűjtöm a barátaim telefonszámait egy parti megszervezéséhez? (A kőkorban lehetett erre legutóbb példa, ma már nyilván mindenki a közösségi oldalakon szervezi ezeket az eseményeket). De ebben az esetben adatkezelőnek minősülök? És ha felszerelek egy kamerát a társasházban, ami a bejératom előtti szakaszt figyeli? Haladjunk szépen sorjában…