A munkaviszony esetén a munkaviszony alapkérdései a szerződéskötéskor eldőlnek, így az, hogy a munkavállaló milyen munkakörben, hol, milyen bérezés mellett fog munkát végezni a munkáltató részére.
Tekintettel arra, hogy a munkaviszonyban a munkáltató egyik fő jogosultsága a munkavállaló utasítása, a munkaviszony döntően alá- fölérendeltségi viszonyt jelent. A munkaviszony szabályozására szolgáló törvények és más jogszabályok egyik fő feladata, hogy kereteket szabjanak a munkáltató dominanciájának, és biztosítsák azt, hogy minden munkaviszonyra alkalmazhatóan eldönthető legyen, hogy az adott utasítást köteles-e végrehajtani a munkavállaló, vagy esetleg jogszerűen tagadja meg annak végrehajtását.
Szakmai cikk
Szakértőink cikkei
A Kormány a tegnapi napon (2021. január 24. napján) elfogadott egy rendeletet, amely érinti a gyermeket nevelő magánszemélyek adóvisszatérítését, illetve annak esetleges végrehajtását. A veszélyhelyzettel összefüggő egyes szabályozási kérdésekről szóló 2021. évi CXXX. törvény már tartalmazott egyfajta védelmet az SZJA visszatérítésekkel kapcsolatosan. Kimondta ugyanis, hogy a visszatérített összegre, a külön törvényben meghatározott visszatartási jogot az adóhatóság nem gyakorolja.
Nagyon sokszor halljuk és olvassuk, hogy minden munkavállalónak joga van az egészséges és biztonságos munkakörülményekhez, ezekről pedig a munkáltató köteles gondoskodni. Az ördög azonban a részletekben rejlik, így annak van nagy jelentősége, hogy ezek az általános követelmények hogyan fordíthatóak le egy konkrét munkakörre, a konkrét munkavégzési körülményekre. Ilyen kérdés például, hogy hogyan lehet kézzel csomagokat, más terheket emelgetni.
Idén jó esetben két napja lesz a szülőknek arra, hogy a január 22-én, gyermekük által megírt matematika felvételi javítását átnézzék és pluszpontokat harcoljanak ki számukra. Erős szónak is érezhetjük a “kiharcolni” kifejezést, de valójában ezen is múlhat gyermekünk jövője, így talán ez esetben lehetünk kicsit drámaibbak.
Közterület használata az is, amikor sétálunk az utcán, parkolunk a posta előtt, vagy éppen a strandon üzemeltetünk egy lángosbüfét. Mindegyik esetben szem előtt kell tartani, hogy a közterület használata az előírásoknak megfelelően történjen, így például súlyos bírságokkal és helyreállítási kötelezettséggel számolhatunk akkor is, ha lebetonozzuk a házunk előtti közterületet engedély nélkül.
Az állatvédelmet és a környezetvédelmet is érintő törvények módosítását fogadta el az Országgyűlés az idei őszi ülésszak vége felé közeledve. Szigorodtak az állatkínzás és a környezetkárosítás büntetőjogi retorziói is. Régóta várt döntésről van szó, a jogalkotó egyértelmű szándéka a felelős állattartás biztosítása, az elrettentés és a megelőzés segítése.
Jogászok számára vagy félelmetes jövő, vagy kísértő múlt a jogi szakvizsga, attól függően, hogy átestek-e már rajta, vagy még előtte állnak. Jelen cikk írójának épp a rideg valóság, a kikerülhetetlen jelen, ugyanis épp szakvizsga felkészülés közben találják meg ezek a sorok.
De a nem jogászok számára gyakran félreértésekre ad okot, hogy mit jelent a „szakvizsga” kifejezés. Ez a szakosodást jelenti? Mikor szakosodnak a jogászok adott szakterületre? Szakosodnak egyáltalán, vagy mindenbe beleokoskodnak, ami eléjük kerül? Van külön ügyészi, bírói, ügyvédi szakvizsga? Hogy lehet valaki pl. családjogi szakjogász, vagy munkajogi szakjogász annak ellenére, hogy nem „szakvizsgázott”?
Sokan úgy tudják, hogy a gúnynevén „haláladónak” is csúfolt öröklési illeték, évekkel korábban eltörlésre került, azonban ez nem igaz. Az öröklési illeték egy ma is létező, vagyonszerzési illetékek csoportjába tartozó fizetési kötelezettség, mely megfizetésére az köteles, akinek öröklés útján nőtt a vagyona.
Az illeték tárgya az örökség, valamint minden, halálesetre visszavezethető vagyonszerzési mód, így a hagyomány, a meghagyás, a kötelesrész és a halál esetére szóló ajándékozás is.
A jogszabályok nem használnak szinonimákat, tehát egyáltalán nem mindegy, hogy valamit előlegnek vagy foglalónak hívunk. Ugyanis a két elnevezéshez két különböző joghatás fog kapcsolódni. Ez nem „jogászkodás” vagy szőrszálhasogatás, hanem a viták elkerülésének az alapja az, hogy mindkét fél ugyanazon kifejezések alatt, ugyanazt a jelentéstartalmat értse.
Korábbi cikkünkben részleteztük a keresetindítás kapcsán vizsgálandó hatáskör és illetékesség legalapvetőbb szabályait, mely alapján el lehet dönteni, hogy az egyes ügyekben az ügy tárgya szerint melyik bíróság jogosult eljárni, valamint azt, hogy földrajzilag melyik bíróság előtt szükséges a pert megindítani. Korábbi cikkünk a legfontosabb általános szabályokat tartalmazta, jelen írásunkban pedig kitérünk az egyes speciális szabályokra.