Azok a munkavállalók, akiknek gyermekük van tudják, hogy minden évben a gyermekek után plusz szabadság jár a részükre. Erről maga a Munka Törvénykönyve rendelkezik és teszi lehetővé azt, hogy a szülőket a gyermekeik után, az alapszabadságon felül további pótszabadság illesse meg. Más a helyzet, azonban azokban az esetekben, amikor a szülő nem él egy háztartásban a gyermekével. Ilyenkor vajon milyen szabályok irányadóak a pótszabadságra? Erre a kérdésre adjuk meg a választ.
Szakmai cikk
Szakértőink cikkei
A fenti mondat, minden jogász rémálma. Amikor bejön egy ügyfél és elmondja, hogy azt sem tudja megmondani, hogy kivel, milyen jellegű iratot írt alá, de így utóbb elég gyanús, hogy rászedték. Sajnos rettentően sok tévhit kering az emberek között arról, hogy egy szerződés aláírásának milyen következményei lehetnek és adott esetben, egy meggondolatlanul aláírt szerződést hogyan lehet „visszacsinálni”. Lehet, hogy ennek a szónak a hallatán egy volt egyetemi tanárom, már el is indult hozzám, hogy visszavegye a diplomám, de a legtöbbször ez a szó hangzik el az ügyfelek részéről.
A napokban felkapott hír volt, hogy Magyarország biztosítja, hogy az érvényben lévő állategészségügyi előírásokat nem teljesítő, Ukrajnából érkező kisállatok is beléphetnek az országba. Sokan ezen hír hallatán kezdtek el utánajárni annak, hogy pontosan mik is a feltételei annak, hogy kiskedvenceik velük utazhassanak, akár már országba is. Az érvényben lévő szabályokkal akkor is érdemes tisztában lenni, hogyha pusztán országhatárt átlépve szeretnénk utazni kedvencükkel, hiszen igen kellemetlen ha a határon kell emiatt visszafordulnunk. Szerencsére az Európai Unión belül többé-kevésbé már egységes szabályok vonatkoznak erre a kérdésre is, tekintsük át tehát ennek főbb részleteit.
Bármilyen meglepő, még napjainkban is felbukkannak olyan, szinte már „klasszikusnak” nevezhető átverések, amelyekről már azt hisszük, senki nem dől be nekik. Ennek ellenére sajnos előfordul még most is, hogy egy-egy ilyen csalás áldozataivá válnak emberek csupán azért, mert jó szándékúak voltak vagy éppen figyelmetlenek és nem vették észre az apró részleteket.
A szakszervezetek elsődleges célja, hogy megvédje tagjai gazdasági és szociális érdekeit, feladata az ehhez szükséges munkálatok szervezése és megvalósítása. A szakszervezet ezen céljának eléréséhez szükséges leghatékonyabb eszköze a kollektív szerződés kötése, mellyel a jogszabályok adta lehetőségeken túl, a munka jellege által megkövetelt egyedi szabályozással biztosíthatják a munkavállalók érdekeit.
Népszerű hírként volt olvasható a hetekben, miszerint Belgiumban bevezették a négynapos munkahetet. Bár a belga munkavállalók számára egészen biztosan örömteli újításról van szó, ahhoz, hogy a megoldás és hatásai ténylegesen vizsgálhatóak legyenek, érdemes azt közelebbről is megvizsgálni.
Lassan közeledik a gépjárműadó befizetésének esedékessége. Ezért mostani cikkünkben foglaljuk össze a főbb tudnivalókat és újdonságokat annak érdekében, hogy olvasóink számára minden aktuális információ egy helyen legyen.
A gépjárműadó (gyakori elnevezése alapján „súlyadó”) részletes szabályairól külön törvény rendelkezik. Ez az 1991. évi LXXXII. törvény.
Az üzemi tanács a szakszervezetekhez hasonlóan, mint munkavállalói érdekképviseleti szerv működik az egyes munkáltatóknál. Az Munka Törvénykönyve alapján annál a munkáltatónál, ahol az önálló telephelyen, a munkavállalóknak a választási bizottság megalakítását megelőző félévre számított átlagos létszáma a tizenöt főt meghaladja, üzemi megbízottat, ha az ötven főt meghaladja, üzemi tanácsot választanak.
Az úgynevezett tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállást a 151/2003. (IX. 22.) kormányrendelet szabályozza. Bár ezen jogszabályunk 2003 óta hatályban van, módosításai miatt időközönként érdemes elmerülni annak részleteiben is. A legutóbbi nagy változásra a tavalyi év során került sor, a változások pedig még inkább védik a fogyasztók érdekeit.
Hogyan ne vezessük le a feszültséget?
A napokban ismét felbukkant egy videó az interneten, ami két gépjárművezető vitáját, majd dulakodását rögzítették. A közösségi oldalak kommentjei között természetesen eltérő véleményeket találunk, a többség azonban szerencsére egyet ért azzal, hogy a viták megoldásának nem ez a megfelelő módja. Kevesen tudják azonban, hogy már akár egy indulatosabb szóváltás miatt is számolhatnak különböző jogi következményekkel.