Sokan akkor érzik az általuk vállalt kötelezettség vagy szerződés súlyát igazán, amikor a körülmények nem teszik lehetővé a tartozás rendezését, a jogosult pedig, legyen az bank, vagy kölcsönt nyújtó ismerős, közszolgáltatást nyújtó társaság, vagy bárki, aki felé tartozás áll fenn, azt jogi úton érvényesíti. Amennyiben az igényérvényesítés során végrehajtható okirat keletkezik, így bírósági ítélet, vagy közjegyzői okirat teszi lehetővé a végrehajtási eljárást, esetleg elmulasztja az adós a fizetési meghagyással szemben ellentmondás benyújtását, már csak pár lépés, hogy a végrehajtó kopogtasson.
Szakmai cikk
Szakértőink cikkei
Az eutanázia görög eredetű szó, amit leginkább kellemes, vagy jó halálként lehet lefordítani. A fogalom a gyógyíthatatlan beteg halálának előidézését vagy meggyorsítását jelenti, amelynek célja a beteg szenvedéseinek megrövidítése. Az eutanázia szabályozása nem egységes az egyes európai államokban sem, illetve vannak olyan jogrendszerek is, ahol nincs kifejezetten erre vonatkozó intézkedés, jogszabály, ezért az eutanáziát vagy öngyilkosságnak, vagy gyilkosságnak tekintik.
Cikkünk előző részében a hibás teljesítés keretein belül a jótállás és a kellékszavatosság jogintézményét tekintetük át. Ezek az igények elsősorban az eladóval szembeni követelésről és általa történő helytállásról szólnak. A termékszavatosság azonban valami más.
Hibás teljesítés esetén elfordulhat, hogy a fogyasztó már hallott a termékszavatosságról. Ezt a jogintézményt könnyű összekeverni a kellékszavatosság, vagy a jótállás fogalmaival, ami azért gond, mert külön igényérvényesítési lehetőségről van szó, ha valamely termék, vagy szolgáltatás egyébként hibás. A mostani cikkünkkel nem titkolt célunk az, hogy hozzájáruljunk ahhoz, hogy olvasóink tudatosabb fogyasztóvá váljanak, ezáltal jogaikat is megfelelően tudják érvényesíteni.
Munkajogi jogszabályaink nem tartalmazzák egy helyen és összefoglalóan azokat a szabályokat, amiknek célja, valamely sérülékeny csoportba tartozó munkavállalók védelme. Ettől függetlenül a Munka Törvénykönyvének számtalan olyan rendelkezése van, ami azt szolgálja, hogy védje azokat a munkavállalókat, akik valamilyen szempontból kiemelt figyelemre érdemesek. Ilyen munkavállalónak tekinthetjük a fiatal munkavállalókat, illetve a cselekvőképtelen munkavállalókat. Jelen cikkünk célja, hogy ezen csoportokra vonatkozó legfontosabb munkajogi szabályokat ismertessük.
A Munka Törvénykönyve igen rövid rendelkezést tartalmaz a próbaidő jogintézményére vonatkozóan. Ez azért kár, mert sok jogvita és kérdés merül fel, mind a munkavállalói, mind pedig a munkáltatói oldalról az irányunkba. Mostani cikkünkben egy picit bővebben igyekszünk a munkaviszonyban alkalmazandó próbaidő jogintézményével foglalkozni.
Nyilván már Önnel is előfordult, hogy szeretett volna „lecsekkolni” egy céget, mielőtt szerződést kötött volna vele. Esetleg került már olyan helyzetbe, hogy internetes rendelésnél utána akart nézni annak, hogy az adott vállalkozás működik-e még? Vagy tartozik Önnek egy gazdasági társaság, de nem tudja beperelje-e? Lehet még vagyona a cégnek, vagy már rég behintették sóval az egészet? Nos kellemetlen helyzetek adódhatnak, ha mondjuk olyan céget perlünk be, amelyikkel szemben már a per megindításakor nyolc végrehajtási eljárás van folyamatban. Vagy már rég kényszertörlés alatt áll, de mi nem nézünk utána, és a végén a jogerős ítélettel kitörő örömmel, de pénz nélkül kullogunk haza.
Meglehetősen friss hír, hogy a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. (NÚSZ Zrt.) adatai szerint a 60 perces türelmi idő a bevezetése óta összesen közel 3 millió esetben segített az úthasználók számára abba, hogy elkerüljék a kiszabott büntetést. Ez a szám is azt mutatja, hogy a 60 perces türelmi idővel a legtöbb sofőr már tisztában van, azonban még így is számtalan kérdés merül fel a különböző autópálya matricákkal összefüggésben. Jelen cikkünk célja ezen néhány, gyakran felmerülő kérdés megválaszolása.
Kevesen tudják, ám a jelenleg hatályos Büntető Törvénykönyvünk az egyes bűncselekményeket csoportosítja - gyakorlatilag témák szerint. Ilyen csoportot képeznek a közlekedési bűncselekmények csoportja is, amelybe több bűncselekmény sorolandó. Jelen cikkünkben bemutatjuk, hogy mik is ezek a bűncselekmények és alapesetben mi a kiszabható, legmagasabb büntetési tétel. Fontos kiemelnünk ugyanakkor, hogy ezeknek a bűncselekményeknek általában van minősített esetük is, amikor bizonyos körülmények miatt az alapesetnél magasabb büntetési tétel szabható ki. Jelen cikkünkben azonban csak ezen bűncselekmények tényállására és alapesetire térünk ki.
Korábbi írásaink során már szót ejtettünk arról, hogy miként kell a parkolási díjat a Főváros határain belül megfizetni és mi a következménye annak, ha ezt az üzembentartó elmulasztja. Mostani cikkünkben pedig – tovább fűzve az előző témánk gondolatmenetét – arról lesz szó, hogyha a parkolási pótdíj nem kerül megfizetésre, akkor milyen előírásokat szükséges a további igényérvényesítéshez betartani. Felmerülhet a kérdés, hogy ezt miért fontos tudni az érintettnek? Azért, mert az igényérvényesítési határidők elmulasztása, akár a követelés érvényesíthetetlenségéhez is vezethet.