Sajnálatos esemény minden család életében, ha valakit gondnokság alá kell helyezni, mert már nem képes ügyeinek vitelére. Előfordulhat, hogy a családtagok közt vita alakul ki abban, hogy ki legyen a cselekvőképességében korlátozott személy gondnoka. Felmerülhet a kérdés, hogy valamelyik rokon előnyt élvez-e a többiekkel szemben, vagy hogy az élettársnak van-e joga megindítani az eljárást. Gyakran előfordul, hogy a gondnokságra szoruló személy édes gyermekei, és új párja (új élettársa) között konfliktus alakul ki annak kapcsán, hogy ki lássa el a gondnokságot. Egyáltalán joga van egy élettársnak ilyen kérdésben bármit is kezdeményezni.
Szakmai cikk
Szakértőink cikkei
Sokszor nem is gondolunk bele, pedig nap mint nap több tucat szerződést kötünk meg. A jog ugyanis érvényesnek tartja nemcsak az írásbeli, de a szóban megkötött szerződéseket is. Rossz hírünk van, még ráutaló magatartással is lehet érvényesen szerződést kötni! Cikkünkben erről a két nem szokványos, de annál inkább mindennapi szerződéskötési módról írunk.
A Munka Törvénykönyve több olyan esetet is megjelöl, amikor a munkavállaló mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól. A munkavégzési kötelezettség alól való mentesülés általában a munkavállaló oldalán valamilyen méltányolható okból merül fel és annak érdekben, hogy ez semmiképpen ne vezethessen visszaéléshez, a törvény külön kitér ezeknek az okoknak az ismertetésére térünk most ki.
Magyarország Alaptörvénye kimondja, hogy az emberi méltóság sérthetetlen, valamint minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz. Alaptörvényünk azt is kimondja, hogy a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg. Ez azonban nem azt jelenti, hogy Magyarországon nem megengedett a terhességmegszakítás, amennyiben bizonyos körülmények fennállnak. A rendelkezés sokkal inkább azt hivatott kifejezni, hogy az államnak olyan szabályozást kell megalkotnia, amely megfelelő védelmet tud biztosítani a magzat számára is.
Napjainkban gyakorlatilag szinte elképzelhetetlen, hogy az esti híradóban be ne számolnának akár egy, de inkább több bűncselekményről is. Ezen híradásokban viszonylag kevés szó esik a bűncselekmények áldozatairól, az általuk igénybe vehető segítségekről. Talán ebből adódik az is, hogy sok ember számára az Áldozatsegítő Szolgálat, mint az állam által létrehozott szervezet ismeretlennek számít.
Bárkivel előfordulhat, hogy tévedésből hajt fel egy díjköteles úthálózatra, vagy elfelejti megvenni az e-matricát. Jelen cikkünkben kitérünk az ilyen és hasonló esetekkel kapcsolatos tudnivalókra.
Személy szerint különösen szeretem a tavaszt, mert ez az az évszak, amikor már tényleg érdemes kerékpározni, akár közlekedés, vagy a természetben történő kikapcsolódás céljából. Mivel manapság valóban tömegével használják közlekedési céllal is, rendszeresen a kerékpárt, ezért érdemes azt is átbeszélni, hogy egy baleset, vagy egy kerékpárt ért sérülés esetén honnan szerezhet a károsult kielégítést? Ezzel foglalkozik most ez a cikk is.
A nyár közeledtével sokan már tervezgetjük a nyaralásunkat. Sőt vannak, akik már tavasszal lefoglalják a repülőjegyeket a nyári utazásra. Ez nyilvánvalóan jutányos, de kockázatos is lehet, hiszen manapság (sajnos) ki tudja, hogy mikor szól közbe a világjárvány, vagy akár egy háború. De ha az ilyen extrém esetektől eltekintünk, és a leggondosabban vásárolunk, akkor is előfordulhat, hogy a járatot törlik, vagy esetleg jelentős késés miatt a reptéren ragadunk. Mi ilyenkor a teendő? Mikor kaphatunk kártérítést, és mikor térítik vissza a jegyünket? Mikor kapunk ételt és szállást?
Azt gondolhatnánk, hogy az idő múlásával a fekete foglalkoztatás már egyre kevésbé jellemzi a munkaviszonyokat és a munkaügyi ellenőrzések egyre szigorúbb rendje gátat szab annak, hogy valaki esetlegesen bejelentés nélkül dolgozzon. Sajnos azonban mind a mai napig gyakoriak az olyan megkereséseink, amikor a munkavállaló első mondata az, hogy : soha nem írtunk alá semmilyen papírt. Általában, akik soha nem írnak alá semmilyen papírt, azok nem is nagyon szoktak bejelentve lenni.
Sokan ismerik azt a helyzetet, amikor két szomszéd már nem is tudja min veszett össze évekkel ezelőtt, de a konfliktus akkor is örökké tart. Gyakran abból adódik, hogy egyikük valamikor valamilyen szomszédjogi kérdésben nem engedett a másiknak. Persze mindig a másik kezdte… És az a helyzet is ismerős, amikor az egyik szomszéd a másik telkén keresztül jár be a saját telkére? Na ez aztán a kimeríthetetlen konfliktusforrás! Micsoda őrült szabályozás ez? – gondolhatnánk elsőre. Miért van egyáltalán szolgalmi jog? Nos, ha mindenki kicsit odafigyelne a másik ember igényeire, jogaira, akkor nem kellene szabályozni, de így nagyon is érthető, hogy miért létezik szolgalmi jog.