Minden család történetében eljön az az idő, amikor az örökléssel szembesülnek. Ilyenkor sok, sok kérdés merülhet fel az öröklés rendjével, módjával, a hagyatékkal az eljárás menetével összefüggésben. És bár az öröklési jog igen terjedelmes és bonyolult most egy kis, de annál fontosabb szegletével, a kötelesrész intézményével foglalkozunk.
Szakmai cikk
Szakértőink cikkei
Többször is ejtettünk arról szót és hívtuk fel olvasóink figyelmét arra, hogy mennyire lényeges utas biztosítási szerződést kötni. Akkor is, ha városnézésre vagy tengerparti nyaralásra utazunk, de akkor is, ha épp a téli időszakban síelésre adjuk a fejünket. Ez utóbbinak van most aktualitása, ezért szedjük össze azokat a tudnivalókat, támpontokat, melyekre a szerződéskötéskor és a kárigény bejelentésekor, a kárrendezéskor figyelemmel kell lenni.
Bűncselekményt akkor tud valaki elkövetni, ha az, amit csinál, teljes egészében kimeríti valamelyik büntető törvényi tényállást. Vagyis? Vagyis arról van szó, hogy a büntető törvény felsorolja az összes bűncselekményt, leírja, hogy azokat hogyan lehet elkövetni, és aki az egyik ilyet megvalósítja… na az követ el bűncselekményt. Vagyis nap mint nap rengeteg mindent csinálunk pl. mákot darálunk, zenét hallgatunk, főzünk, bemegyünk dolgozni, de ezek egyike sem bűncselekmény. Csak akkor követünk el bűncselekményt, ha azzal, amit csinálunk, teljes egészében kimerítjük valamelyik Btk. tényállást.
A munkaszerződés a felek, tehát a munkáltató és a munkavállaló kölcsönös és egybehangzó akaratnyilatkozata. Módosítására főszabály szerint csak közös megegyezéssel kerülhet sor. A főszabály alól azonban kivételeket is megállapít a Munka Törvénykönyve, leginkább a kisgyermeket nevelő munkavállalók érdekeinek védelmének érdekében. Jelen cikkünkben ezen kivételekről lesz szó.
Gyakorta fennálló probléma, hogy az emberek nem tudják eldönteni egy adott jogvita kapcsán, hogy milyen irányban induljanak el az igényérvényesítés kapcsán és itt most nem feltétlenül arra kell gondolni, hogy nem tudják melyik jogszabály az alkalmazandó, hanem egyáltalán fogalmuk sincs, hogy a rendőrségre menjenek, vagy bíróságra.
Mostani cikkünkben a gyermekek által okozott károkkal foglalkozunk és azt járjuk körbe, hogy vajon kit terhelhet a felelősség ilyen esetben?
Gyakran felmerül kérdésként, hogy mit tehet a munkáltató, amennyiben valamely munkavállaló munkavégzését, munkahelyi magatartását nem tartja megfelelőnek? Van egyáltalán bármilyen fegyelmezésre alkalmas eszköz a munkáltatók számára? Avagy az egyetlen megoldást a munkavállaló munkaviszonyának megszüntetése jelenti? Jelen cikkünkben az úgynevezett hátrányos jogkövetkezmények alkalmazásának lehetőségeit, illetve feltételeit mutatjuk be.
Egy régi barátom, Péter a napokban egy igen kellemetlen kérdésben kérte jogászként segítségemet. Pétert egy közös ismerősünk, Zoltán kereste meg nemrég azzal, hogy gépjárműve elromlott, szervizbe kellett vinni, a javítási költség pedig eléri a félmillió forintot, amit jelenleg nem tud kifizetni. Zoltán háromszázezer forintot kért kölcsön Pétertől, akinek ugyan van jelenleg annyi félretett pénze, hogy ezt az összeget rövid ideig nélkülözni tudja, mégis aggódik attól, hogy mi történik, ha Zoltán „elfelejti” visszaadni a kölcsönkért összeget.
Több, mint valószínű, hogy aki a fővárosban lakik, az viszonylag rendszeresen vesz igénybe tömegközlekedést. Azt általában mindenki tudja, hogy a tömegközlekedési eszközöket csak érvényes jeggyel vagy bérlettel lehet igénybe venni. Sajnos előfordulhat, hogy bérletünket figyelmetlenségből otthon hagyjuk, megfeledkezünk arról, hogy annak érvényességi ideje lejárt vagy éppen nem jut eszünkbe felszállás után érvényesíteni jegyünket. Szerencsésebb esetben elkerüljük az ellenőröket, de sajnos könnyen előfordulhat az is, hogy éppen ilyenkor fogunk velük találkozni. Jelen cikkünkben a BKK által kiszabott pótdíjakkal kapcsolatos 5 gyakran felmerülő kérdést járunk körbe.
Életünkben ha akarjuk, ha nem, számtalan esetben előfordul, hogy a jog területére tévedünk. Elképzelhető, hogy azért, mert ingatlant kívánunk vásárolni, vagy azért, mert jogi lépéseket kell tennünk szomszédunk zavaró magatartása miatt. De szintén a jog területére tévedünk akkor, amikor elhatározzuk, végrendeletben rendezzük vagyonunk sorsát halálunk esetére, vagy éppen akkor, amikor egy közlekedési baleset után nem vagyunk elégedettek a biztosító által felajánlott összeggel. Ilyen és ehhez hasonló helyzetekben felmerül a kérdés, hogy mégis kihez, melyik szervhez vagy szervezethez fordulhatunk?