Amikor Magyarország hosszadalmas egyeztetéseket követően csatlakozott az Európai Unióhoz, a csatlakozás lehetővé tette, hogy hazánk állampolgárai szabadon, korlátozások nélkül mozogjanak, vállaljanak munkát, illetve telepedjenek le az EU többi tagállamában. A munkavállalók egyre gyakoribb országváltása, illetve az EU népeinek folyamatos keveredése, egymás országaiban történő letelepedése magával hozott egy sor megoldandó jogi kérdést, amire a mindenkori jogalkotónak meg kell találni a megoldást.
Szakmai cikk
Szakértőink cikkei
Cikksorozatunk előző részében a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás kapcsán érintettük a bonus-malus rendszer legfontosabb kérdéseit, most pedig a casco biztosítás oldaláról vizsgáljuk meg ezt a témát.
Az elmúlt napokban a közösségi médiában több olyan bejegyzést, illetve egyes nem túl megbízható honlapokon több olyan cikket is lehetett olvasni, amelynek témája az volt, hogy július 1-jétől változott a Munka Törvénykönyve. Ezen bejegyzések, cikkek általában arról számoltak be, hogy az említett dátumtól kezdődően a munkáltatók a felmondhatnak a táppénz időszaka alatt, akár a beteg munkavállalóknak, akár a kismamáknak is.
Amikor egy munkáltató állást hirdet, az a célja, hogy a meghirdetett pozícióra minél több jelentkezője akadjon, hiszen akkor tud válogatni a munkaerő között és kiválasztani az állásra legmegfelelőbb személyt. Nyilván minél kevesebb ember jelentkezik, annál kevésbé tud válogatni és néha nem is a legkompetensebb személyt kényszerül választani a munkáltató, hanem a legkevésbé inkompetensebbet.
Törvény/rendelet, jogász/ügyvéd, birtokos/tulajdonos, csak pár kifejezés, amik a köznyelvben egymás szinonimáiként jelennek meg, pedig mást jelentenek. Korábbi cikkünkben már felelevenítettünk néhány jogi szakkifejezést, amit a köznyelvben helytelenül használnak.
A köznyelvben elterjedt és a munkavégzésre irányuló jogviszonyok során rendszeresen felmerülő kifejezés az „üzemorvosi vizsgálat”. A munkát végző alkalmazottak időszakosan ismétlődve kötelesek elmenni az üzemorvoshoz vizsgálatra. Mit is jelent pontosan valójában ez a vizsgálat jogi szempontból?
Legrosszabb rémálmom úgy kezdődik, hogy haladok a Hungária körúton a belső sávban, irgalmatlan nagy a dugó, mindenki csak araszol. Egyszer csak arra leszek figyelmes, hogy hiába nyomom az autón a gázt, egyre lassul a gépjármű, míg végleg megáll és nem megy tovább. Körülöttem mindenki dudál, hogy haladjak már, az autó viszont elromlott és nem mozdul, én pedig csak sírok.
Életünket, sorsunkat a születésünktől (fogantatásunktól) egészen a halálunkig – sőt közvetlenül azt követően is – jogszabályok határozzák meg. A jogszabályok alapvető feladata, hogy egyfajta normatívát adjanak nekünk a működésünk során. Vagyis alapvető feladatuk, hogy az emberi kapcsolatokat, a társadalmunk működését, egymáshoz való viszonyainkat meghatározzák. De nem elég szabályokat hozni, hanem fontos, hogy ennek során leképezzék a társadalmi értékeket, igazságosságot és méltányosságot. Vagyis, ha jogfilozófiai értelemben vizsgáljuk őket, fontos, hogy a normák olyan módon, képezzék le a társadalmi és személyes kapcsolatainkat, ami az alapvető igazságosságot érvényre juttatja.
Amennyiben a biztosított személy nem fizeti meg az esedékes kötelező-felelősségbiztosítás (a továbbiakban: KGFB) biztosítási díját, akkor a díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltéig – a következményekre történő figyelmeztetés mellett – a szerződő félnek a díj esedékességétől számított hatvannapos póthatáridővel a teljesítésre vonatkozó felszólítást küld. A türelmi idő eredménytelen leteltével a szerződés – amennyiben egyéb okból még nem szűnt meg – az esedékességtől számított hatvanadik napon megszűnik. A biztosító köteles a szerződés megszűnéséről 15 napon belül az üzembentartónak értesítést küldeni, amennyiben a szerződés megszűnése díj-nemfizetés miatt következett be. Mi van abban az esetben, ha valami miatt elfelejtettük, illetve elmulasztottuk befizetni az esedékes díjat? Cikkünk ezt a kérdést járja végig.
A nyári időszak sok ember életében a jó idő és a napsütés mellett az allergiáról is szól. Magyarországon a parlagfű-allergiások aránya a teljes lakosság körében 20 százalék felett van, és számuk évente kb. 3-4 százalékkal nő. A parlagfű-szezon általában július közepétől október végéig, az első talajmenti fagyok megjelenéséig tart. Ezekben a hónapokban rengeteg érzékeny és allergiás embertársunk kénytelen gyógyszerek segítségével enyhíteni a tüneteket. Kiemelten fontos tehát, hogy a hangsúlyt a megelőzésre helyezzük, az ehhez szükséges jogszabályi környezet megteremtésével. Jelen cikkünkben bemutatjuk, hogy milyen kötelezettségeket írnak elő jogszabályaink a parlagfű elleni védekezés részeként.