Jogvitás ügyek során számtalan alkalommal találkozni lehet különleges szakértelmet igénylő kérdésekkel. Ezeket sem ügyfél, sem ügyvéd, sem pedig bíró nem tudja megválaszolni. Nem rendelkeznek ugyanis megfelelő szakértői kompetenciával. Egy rendkívül egyszerű és gyakori példa: vásároltunk egy autót, ami meghibásodott. Felvesszük a kapcsolatot az eladóval és kérjük a javítást. Az eladó megvizsgálja és elutasítja az igényünket. Állítása szerint a gépjármű ugyanis nem hibás, vagy a hibát a mi rendellenes használatunk okozta. Mivel az autót érintő műszaki kérdések igazságügyi szakértőt igényelnek, szakvélemény nélkül kevés eséllyel érvényesíthető az ilyen igény.
Szakmai cikk
Szakértőink cikkei
A jogképesség minden embert megillet a halála időpontjáig. A cselekvőképesség ugyanakkor törvény által, illetve bírósági ítélet által korlátozott, korlátozható lehet. Jelen írásban általános ismereteket adunk a gondokság alá helyezésről, azaz a cselekvőképesség bíróság általi korlátozásáról.
Ha megkérdezzük ismerőseinket, meg fogjuk látni, hogy elég eltérő módon állnak hozzá a zebra megközelítésének a kérdéséhez, de sokszor elegendő annyi is, hogy éppen autósként vagy gyalogosként haladunk-e át a zebrán? Az autósok gyakran gondolkoznak úgy, hogy a gyalogos ráér megvárni, és érdeke is, hogy ne üsse el az autó, míg a gyalogosok sok esetben figyelmetlenek, és alaptalanul merészen támaszkodnak a bizalmi elvre.
Az Árpád hídon nemrégiben bekövetkezett halálos közlekedési baleset után a médiában és a hétköznapi beszélgetéseinkben is gyakran szóba kerül a gyorshajtásokkal szembeni szigorúbb hatósági fellépés lehetősége, illetve annak várható eredményei. Talán épp ennek a balesetnek következménye az, hogy számos közlekedési szabályszegésért kiszabható bírság, például a gyorshajtásért kiszabható bírság összege növekszik idén szeptember 1-jétől. Nézzük meg tehát, hogy mire számíthatnak a jövőben azok, akik nem tartják be a megengedett legnagyobb sebességet a hazai utakon.
Gyakran szoktak dobálózni olyan kifejezéssekkek, hogy egy szerződés semmis, vagy érvénytelen. Persze mindig akkor, amikor nekünk valami nem tetszik benne. Sokszor azt gondoljuk, hogy ha a szerződés egy pontja érvénytelen, akkor már az egész az. (Persze van ilyen eset is.) A semmisség és az, hogy egy szerződés megtámadható, nem ugyanazt jelenti, ahogy a nem létező szerződés is más kategória. És csak azért, mert utólag nem úgy sül el egy szerződéskötés, ahogy szerettük volna, még nem lesz a szerződés semmis. Ahogyan az sem biztos, hogy egy érvénytelen pont miatt az egész szerződés kuka. Minden attól függ, milyen rendelkezésről van szó, és az sem mindegy, hogy a felek milyen módon vettek részt a szerződéskötésben. Más szabályok alkalmazandóak, ha fogyasztó és vállalkozás, vagy két vállalkozás, esetleg két magánszemély szerződött egymással. Nem mindegy tehát, hogy fogyasztói szerződésről van-e szó.
Ki ne álmodozott volna már arról, hogy semmiből előkerül egy ismeretlen milliárdos nagybácsi, aki a halála után hatalmas összegeket hagy ránk? Megtörténhet vagy valóban csak álom marad az álom?
Sok ügyfelünk került már szembe azzal a problémával – vagy nem várt szerencsével – hogy úgy örökölt, hogy nem számított rá. A családi viszonyok bonyolultak és sokszor az ember eltávolodik élete során a rokonaitól vagy éppen vannak olyan rokonai, akikről soha nem is hallott. Így történhet meg, hogy egy-egy ismeretlen hozzátartozó halála után váratlan hagyaték szakad az ember nyakába.
Az emberek többsége tévesen úgy hiszi, hogy a gúnynevén „haláladónak” is csúfolt öröklési illeték, évekkel korábban eltörlésre került. Ez azonban nem igaz. Az öröklési illeték egy ma is létező, a vagyonszerzési illetékek csoportjába tartozó fizetési kötelezettség, mely megfizetésére az köteles, akinek öröklés útján nőtt a vagyona. De vajon minden örökösnek kell öröklési illetéket fizetnie? Vagy vannak kivételek? Jelen cikkünkben annak nézünk utána, hogy kinek, mikor és milyen mértékű illetéket kell fizetnie az örökölt vagyon után.
A kábítószerekkel kapcsolatos bűncselekmények napjaink legelterjedtebb bűncselekményei között szerepelnek. A kábítószer fogyasztás és kábítószerkereskedelem visszaszorítása kiemelt jogpolitikai cél hosszú évek óta. Jelen írásban a kábítószer birtoklása bűncselekmény törvényi tényállását és gyakorlatát elemezzük.
Egy korábbi írásunkban már körbejártuk, hogy mi az a Békéltető Testület. A nem rég napvilágot látott változások tükrében fontosnak tartjuk újra elővenni a témát és megvizsgálni, hogy milyen változások előtt áll ez a vitarendezési fórum!
Sok szó esett az elmúlt időben a panaszokról, közérdekű bejelentésekről, valamint visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló törvényről. A leginkább panasztörvényként emlegetett jogszabály 2023 májusában lett elfogadva. Az új jogszabály többletkötelezettséget ró a vállalkozásokra, ezért fontos kitérni arra, hogy mi áll a hátterében, hiszen a megfelelő bejelentési rendszerek kidolgozása érdekében elengedhetetlen, hogy a szabályozás céljával is tisztában legyünk.