Ügyfelünk autójába egy másik autó beletolatott, és az autó egyik oldala megsérült. A biztosító a gépjármű javítási költségét kifizette ugyan, nem fizette ki viszont Ügyfelünknek a balesetből eredő többletköltségeit, így a kárszakértői szemle helyszínére, autószervizbe való oda-vissza utazás költségeit. 

Ügyfelünk azzal a kéréssel fordult hozzánk, hogy segítsünk neki a munkáltatójával szembeni jogvitájában. A fizetése mellé - munkaszerződése alapján - éves szinten bónuszra volt jogosult, a mutatók és az elvárt termelési és értékesítési számok függvényében. 

Ügyfelünk a biztosított gépjárművét vállalkozásában használta, amikor a járművet egy gondatlan autós összetörte. Nagyon fontos volt, hogy a javítást mielőbb elvégezhessék, mivel a vállalkozás működése gyakorlatilag leállt a jármű nélkül. Ügyfelünk a javítást a casco biztosítása terhére végeztette el.

Ügyfelünk 30.000,- Ft-os csekket kapott a rendőrségtől gyorshajtás miatt, a rendőrség szerint ugyanis Ügyfelünk Budapest belvárosában a megengedettnél gyorsabban, 50 km/h sebesség helyett 72 km/h sebességgel hajtott. Társaságunk megtekintette a gyorshajtásokról készített fényképeket és Ügyfelünkkel egyetértve arra a megállapításra jutottunk, hogy a bírság alapját képező fényképfelvételek nem bizonyítják minden kétséget kizáróan a gyorshajtást. 

Ügyfelünk azzal fordult hozzánk, hogy a vadonatúj, kereskedésből vett mobiltelefonja egy hét használat után meghibásodott. Visszavitte a kereskedésbe, ahonnan tovább küldték a forgalmazóhoz. A diagnosztika alaplap hibát jelzett, de az ügyfelünk három hét várakozás után sem kapta vissza egy hetes telefonját. Társaságunk megkeresésére, a kereskedéshez intézett felszólító levelünk hatására az ügyfelünk rövid úton kapott egy új telefonkészüléket, mivel az általa beküldött telefon nem volt javítható. Ügyfelünk elégedetten köszönte meg hathatós segítségünket, mely gyors, szakszerű mivolta miatt rövid úton elérte célját.

Ügyfelünk munkaviszonyt létesített, és a munkaszerződésben valamennyi lényeges kérdésben megállapodtak, majd Ügyfelünk munkába is állt, annak rendje és módja szerint. Próbaidejét töltötte, miközben azt tapasztalta, hogy a munkavégzés feltételei számára sajnos nem megfelelőek. A munkáltató ígéreteihez képest  jóval több feladatot volt kénytelen ellátni, mely számára aránytalan fizikai és lelki sérelemmel járt.

Ügyfelünk új gépjárművet vásárolt egy autókereskedéstől, majd néhány nap múlva sajnos meghibásodásokat tapasztalt. Az autó két alkalommal megállt, többször leblokkolt, és hibaüzeneteket írt ki. 

Hazánkban sajnos gyakran előfordul, hogy a munkáltatók rendszertelenül, követhetetlen módon és összegben utalják át a munkavállalók részére a munkabért. Kérdésként merül fel, hogy mit tehetünk, ha egy ilyen esetben a munkáltató utólagosan követeli tőlünk az általa teljesített túlfizetést. 

Sok munkáltató alkalmazza azt a gyakorlatot, hogy munkavállalóit alacsonyabb munkabérrel jelenti be, mint amennyit valójában kézhez kapnak. Ez persze a munkáltatónak kedvezőbb az adózási kérdések szempontjából, a munkavállalók után azonban kevesebb társadalombiztosítási járulék kerül befizetésre; emellett jogvita esetén nehezen bizonyítható a bejelentett és a tényleges munkabér összege.

Ügyfelünk több mint egy évre kiterjedő elmaradt családi pótlék vonatkozásában kérte a segítségünket. Tavaly januárban jelezte az illetékes hatóság felé, hogy gyermekeivel együtt ideiglenesen Németországba utazik, majd a márciusi hazatérésüket ismét bejelentette.